109. Held József: Csillagok forradalma. Nyugat-Európa szellemi fejlődése Kopernikusztól Locke-ig.

{mosimage}

Kapható a könyvesboltokban.

A szerző 1930-ban született, szakmája szerint történész. Jóideje az amerikai Massachusetts-ben él, de sok magyar történésznek jó barátja. Ebben a könyvében megírta a 16-17. századi európai mozgalmak, történések, változások, forradalmak, felfedezések, világnézetek, vallásháborúk, népirtások nagyívü történeti vázlatát. Azt kutatva, vajon mi okozta ezeket?
Szerzőnk válasza: minderről a csillagászok tehetnek! Minden arra vezethető vissza, hogy ők felszámolták a régi, statikus, stabil középkori világképet. Kopernikusz megmozdította a Földet és kivette a Világegyetem közepéből, Kepler elrontotta az istenien tökéletes körpályákat, Brahe a változhatatlan égbolton látta meg szupernováját, Bruno más világokról beszélt, Galilei olyan szemmel nem látható égitestek sokaságát fedezte fel, melyeket őelőtte soha, senki sem látott. Emiatt történt aztán minden: megzavarodott mindenki, hirtelen gyilkolni, rombolni, lázadni kezdtek az emberek, zavaros eszmék támadtak, minden tekintélyt, intézményt, államot lerombolni akartak. A csillagászokra aztán már hiába ütött nagyokat a reakció, hiába tiltotta könyveiket, hiába hurcolta bíróság elé, hiába égette meg máglyán őket: az általuk kiszabadított szabad szellem már gyökeresen megváltoztatta Európa arculatát.
Lendületes a könyv, nagyvonalú, néha időben gyorsan csapongó. A szerző következetesen vallásellenes, egyházellenes, főleg a római egyház ellen szóló. Bár kapnak a lutheránusok is a fejükre eleget. Még leginkább a kálvinistákkal szimpatizál, bár aztán hirtelen a jezsuiták dicsőítésébe fog, a könyv legszimpatikusabb alakja: maga Loyolai Szent Ignác főjezsuita. Hiába, úgy látszik zavaros korszakot, csak zavarosan lehet értelmezni!
Szántam rá időt, és kis számológéppel kiszámoltam mennyi a könyvben a csillagászat: 38-40 % jött ki tisztán. A többi a csillagászok által okozott háborgás: új vallások, háborúk, reformátorok és ellenreformátorok hada. És a végén a racionalizmus diadala, a tudományos forradalom győzelme, a nagy tisztulás okozója: Newton.
Emberek még utána is éltek: de már minek!
Ha azt mondanám, hogy a könyv tökéletes: azzal vádolhatnának: még csak bele se lapoztam a könyvbe. Pár jól látható hibát említenék:
42. old.: XIII. Gergely pápa…elrendelte a naptár reformját, hogy 1582. okt.4. után okt.15-ét írjanak, és minden negyedik év 366 napos szökőév legyen. (Ennyi! Ez utóbbit már Julius Caesar megtette!)
44. old.: Kopernikusz 1473-ban született…s 1506-ban, harmincegy éves korában….!
104. old.: Galilei kiadta Sidereus Nuncius (Csillagok követe) címü latin nyelvű könyvét 1616-ban ( helyesen: 1610-ben).
169. old.: Newton…az általános gravitációs törvényt tartalmazó Principia….c. főmüvét 1867-ben adta ki (helyesen: 1687-ben).
170. old.: 1684-ben Edmund Halley…aki a róla elnevezett üstököst felfedezte…(Halley nem üstökösfelfedezéssel foglalkozott, hanem arról híres, hogy észrevette az 1531, 1607, 1682-es üstökösök egyezőségét).
Na jó ezek butuska sajthibák, sajtóhubák…
Jó lett volna, ha egy csillagász is átolvassa a kiadás előtti állapotban az anyagot. Vagy egy fizikus. Akkor a 170. old. magyarázata más lenne. Itt olvasható hogy Newton mechanikája igaz, de csak a fénysebesség alatti sebességeknél! A fénysebességet meghaladó testek már nem a newtoni mechanikával, hanem újabb törvények alapján írhatóak le.
Ezektől eltekintve: egy érdekesen megfogalmazott, olvasmányos, bőséges jegyzeteléssel ellátott könyv ez. Eddig úgy tudtuk: az emberi történelem része a csillagászat története. Itt a csillagászattörténet a nagy egész, melyen belül zajlik az emberiség történelme!