14. Szabó Árpád: Antik csillagászati világkép. Árnyék – naptár – földrajz – geometria.
{mosimage}
Könyvesboltokban kapható.
Az ókori görög és római geometria, és a csillagászat kapcsolatáról szól.
Alapul a legegyszerűbb napóra típus szolgál: a gnomon, azaz a vízszintes síkon felállított függőleges árnyékvető. Görögországban és Egyiptomban a Nap sütött egész nap, a helléneknek idejük volt bőven az árnyék járását figyelni: ebből aztán mindenre rájöttek, ami az égen van: napszakokra, évszakokra, pólusmagasságra, ekliptika ferdeségére, precesszióra, stb. Persze a látszatra, azaz a geocentrumos világkép viselt dolgaira.
Alapos, hézagpótló, de mégis olvasmányos mű. Ajánlható csillagászati szakkörökben előadóknak is. Kicsit kell hozzá a geometriát szeretni és akkor nagyon szép összefüggésekre jutunk mi is, miként a gnomon mellett heverésző-napozó-töprengő görögök.
Nem másoktól összeszedett anyag ez. A szerző évtizedek óta kutatja ezt a témakört, kisebb-nagyobb tanulmányokat is közzétett már. Ebben a kötetben összegezi saját életművét.
Meglepő mennyi híres ókori tudós írt a napórák és a geometria kapcsolatáról. A kötet szerzője ezeket az írásokat (görög) eredetiben olvasta és így tárta fel a kétezer év előtti elődeink világképét.
