Tavaszi napéjegyenlőség

Visszatérve a március 20-át követő napokra, csillagunk egyre magasabbra (északabbra) kerül az égi egyenlítőtől, és június végén a Rák csillagkép területén éri el a legnagyobb, 23,5 fokos északi kitérését, amelyet nyári napfordulónak nevezünk. Itt meg kell említenem a ráktérítőt, amely fogalom nevéből is következik, hogy a Nap maximális északi kitérésének a határát jelenti. Mi a ráktérítővel többnyire csak a földgömbökön találkozunk, amelyeken az egyenlítőtől 23,5 fokkal északra, és vele párhuzamosan szaggatott körvonal jelöli. Ezzel szemben az egyenlítőtől 23,5 fokkal délre már a baktérítőt találjuk, ami azt jelenti, hogy az egyenlítő környékén élőknek sem jár mindig a feje felett a Nap, csak a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején.
Március 21-én 00 órakor bekövetkezik az újhold fázisa, majd másnap 22-én este együttállásban láthatjuk a nyugati ég alján vöröslő Merkúr bolygót, a tőle pár fokkal délre látható 1,7 napos vékony holdsarlóval. A növekvő holdsarló 24-ére már magasabbra emelkedik és 22 órakor látszólagosan 2,1 fokra megközelíti az északabbra fénylő Vénusz bolygót.

Ajánljuk...