Szembenállásban a Jupiter
Augusztus végén, a késő esti
órákban biztosan sokaknak feltűnt a délkeleti égbolt alján „kúszó” Jupiter
bolygó, amely planéta nyugodt, pislogás mentes fényével kiemelkedett a környező
égitestek közül.
Augusztus végén, a késő esti
órákban biztosan sokaknak feltűnt a délkeleti égbolt alján „kúszó” Jupiter
bolygó, amely planéta nyugodt, pislogás mentes fényével kiemelkedett a környező
égitestek közül.
A meleg júliusi és
augusztusi estéken az égi csodák folyton változó sorában lehet részünk, ha derült
égbolt esetén olyan helyszínt keresünk, ahonnét áttekinthető a nyugati
látóhatár feletti égbolt. Legutóbb az ezredforduló körüli években láthattunk több
bolygót az esti égen, de most mintegy 50 fok hosszúságú láncban akár négyet is megszámlálhatunk.
A
borongós áprilisi estéken többnyire lemaradunk a csillagos égbolt látványáról,
ám várhatóan akad néhány derült éjszaka, amikor érdemes megfigyelni az égbolt
vándorait.
A februárvégi esték
egyik legfeltűnőbb és talán legszebb csillagalakzata a 20:30 körül delelő
Kaszáscsillag, vagy Orion csillagkép, amelynek három övcsillagán – Kaszások –
akaratlanul is megpihen az ember égre vetett pillantása.
A késő őszi estéken már feltűnt keleten a
Fagyhozócsillag, közismert nevén Fiastyúk, amelyet hazánk egyes tájegységein Dérhagyó, Pünkösd csillaga, Csibés-tyúk
és még számos elnevezéssel illettek.
A távoli galaxisok lenyűgöző objektumai, a kvazárok létrejöttéhez sok idő kell – nem tűnnek fel egy éjszaka leforgása alatt az égbolton. Ezért olyan rejtélyesek a fiatal kvazárok. Nem tudjuk, hogyan sikerült ezeknek az aktív galaxisoknak hamar szert tenniük egy több mint egymilliárd naptömegű fekete lyukra. Kvazárnak hívjuk a távoli galaxisok közepén lévő szupernagy tömegű fekete
2020-ban a magnetárok különleges családjának egészen új tagját fedezték fel. A NASA Chandra röntgenobszervatóriumával végzett új megfigyelések szerint ez a magnetár egyben pulzár is lehet, vagyis szabályosan ismétlődő elektromágneses impulzusokat bocsát ki. A magnetár a neutroncsillagok különleges típusa, egy rendkívül sűrű objektum, amelyet szinte teljes egészében neutronok alkotnak. Egy szupernóvaként felrobbanó, nagy tömegű csillag összeomlott
Csodás kilátás nyílhat galaxisunkra arról a földméretű, de nem a Földhöz hasonló bolygóról, amelyet egy ősi csillag körül találtak nemrég. Három bolygót találtak egy nagyjából tízmilliárd éves csillag körül, amelyek közül az egyik kőzetbolygó. A TOI 561 jelű csillag, vagyis az 561. objektum, amelyet a TESS űrtávcsővel fedeztek fel (TOI=TESS Object of Interest), galaxisunk vastag
Ritkán látható fényességű meteor hasított az égre ma hajnalban kevéssel két óra előtt. Több meteorológiai és csillagászati célú, illetve biztonsági kamera is rögzítette a jelenséget, többek között a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének meteorkamerái is. Több hazai internetes forrásból értesültünk először a január 19-én hajnalban, helyi időben 01:59:12-kor látott fényes meteorról. Ezt követően néztük
Egy, a Northwestern Egyetemen végzett kutatás szerint a szupernóva-robbanások részecskefizikai modellezése során a neutrínók három típusát érdemes külön kezelni; ezáltal pontosabb válaszokhoz juthatunk azzal kapcsolatban, hogy a csillagok hogyan és miért jutnak el fejlődésük végállapotába. A neutrínók (közel nulla tömegű szubatomi részecskék, amelyek rendkívül ritkán lépnek kölcsönhatásba más részecskékkel), bár az anyagra és mindennapi életünkre