Category: Romhányi Attila csillagászati cikkei a Dunaferr c. hetilapban

Szembenállásban a Jupiter

Szembenállásban a Jupiter

Augusztus végén, a késő esti
órákban biztosan sokaknak feltűnt a délkeleti égbolt alján „kúszó” Jupiter
bolygó, amely planéta nyugodt, pislogás mentes fényével kiemelkedett a környező
égitestek közül.

Bolygósorakozó

Bolygósorakozó

A meleg júliusi és
augusztusi estéken az égi csodák folyton változó sorában lehet részünk, ha derült
égbolt esetén olyan helyszínt keresünk, ahonnét áttekinthető a nyugati
látóhatár feletti égbolt. Legutóbb az ezredforduló körüli években láthattunk több
bolygót az esti égen, de most mintegy 50 fok hosszúságú láncban akár négyet is megszámlálhatunk.

Bolygók az áprilisi égen

Bolygók az áprilisi égen

A
borongós áprilisi estéken többnyire lemaradunk a csillagos égbolt látványáról,
ám várhatóan akad néhány derült éjszaka, amikor érdemes megfigyelni az égbolt
vándorait.

Karácsony Havában

Karácsony Havában

A késő őszi estéken már feltűnt keleten a
Fagyhozócsillag, közismert nevén Fiastyúk, amelyet hazánk egyes tájegységein Dérhagyó, Pünkösd csillaga, Csibés-tyúk
és még számos elnevezéssel illettek.

A Szeplőtelen Nap

A Szeplőtelen Nap

Kereken négyszáz éve
annak, hogy Galileo Galilei elsőként szemlélte távcsövével a látóhatár felett vöröslő
Napot, és azon sötétlő foltokat látott. Ezzel felfedezte a napfoltokat, amelyek
napkorongon történő lassú átvonulásából, majd a korong túlsó peremén történő visszatéréséből
arra következtetett, hogy központi csillagunk tengelyforgási ideje egy hónap (pontosan:
25,4 nap).  Igaz, hogy korábban a Kínai
csillagászok szabad szemmel is láttak a Napunkon sötét foltokat, ám ezeket még
Galilei korában is mereven tagadta a vallás, mivel a Napot akkor még szeplőtelennek,
a legnagyobb tisztaságúnak tekintették.

Eltűnt a Szaturnusz Gyűrűje

Az ókorban öt szabad szemmel látható bolygót ismertek, amelyek közül a Szaturnusz volt a legtávolabbi Planéta. Távcső híján, e feltűnő bolygó ékességét (gyűrűjét) akkor még nem ismerhették, ennek ellenére – többi bolygótársával együtt – nagy jelentősége volt az emberek életében (a Rómaiak a vetés és vetőmag istenének tartották, míg a görög mitológiában Titánnal és Kronosszal azonosították).

Mars őrület

A fenti cím természetesen nem a Mars-kutatásra vonatkozik, hanem sokkal inkább arra a netes lánclevél őrületre, amely a nyár utolsó hónapja felé közeledve ismét elárasztja a postafiókokat. Mindez, a 2003-as Mars-közelség óta évente ismétlődődik és a holdméretű Marsról szóló elektronikus kacsának (Hoax) ma is sokan bedőlnek. Az egészet nevezhetnénk tréfás álhírnek, ám ebben az a legszomorúbb, hogy egyesek meg sem győződnek a hír csillagászati voltáról és azonnal tíz felé küldik áltudományos értesüléseiket.
Égi Csodák

Égi Csodák

A mindennapok problémáival küzdő városi ember általában elveszti érdeklődését a folyton változó csillagos égbolt iránt, mivel éjszakáit ég felé törő fényáradatban, egy fénybúra rabságában éli, amely elmossa a halvány csillagfényt a derengő Tejúttal együtt. A késő este városba hazatérők már messziről felismerik annak fényét, amely abból ered, hogy a világítótestek nem csak az úttestet, hanem a panelépületeket és az eget is bevilágítják. A légkörben lebegő apró porszemcsék a párával együtt fénylenek, amely fénysapkán keresztül csak a ragyogó csillagfény képes áttörni. Mindezt összességében fényszennyezésnek nevezzük, ami korunk egyik nagy rákfenéje, mert nem csak a szabadon élő állatok létét és költőhelyeit, de mint utóbb kiderült, még az egészségünket is befolyásolja. A megoldás sürgető, amelyre már történtek komolyabb lépések és az újabb lakóterületeket már megfelelő lámpatestekkel fogják ellátni.