Impresszum

A csillagok első generációja átalakította az univerzumunkat, magjaikban egyszerű hidrogénből és héliumból idővel változatos kémiai elemek sokasága alakult ki. Az első csillagok felrobbanásakor ezek az elemek szétszóródtak a világegyetemben. A titokzatos első generációs csillagokat még nem sikerült megtalálnunk, de most izgalmas felfedezést jelentettek be: egy másik galaxisban kialakult, második generációs csillagra bukkantak. Anarudh Chiti (Chicago-i

A Föld történetében az élővilágban végbement nagy kipusztulási események egy része kozmikus okokra vezethető vissza, amelyek legtöbbjének kiváltó oka egy kis égitest Földdel történt ütközése volt. A legújabb vizsgálatok szerint a dinoszauruszok kipusztulását a becsapódásával elindító objektum a külső Naprendszerben keletkezhetett és onnan került be a Föld közelébe. A kréta-harmadidőszak nagy kozmikus katasztrófája Ma már

Vajon a forró Jupiterek magányosak, vagy vannak közeli bolygótársaik? A válasz attól függ, hogy miként alakulnak ki ezek a planéták. Nemrég felfedeztek egy olyan ritka rendszert, amelyben egy forró Jupiter mellett van egy belső bolygó is, és ez segíthet megértenünk a forró Jupiterek kialakulását. A forró Jupiterek a legkülönösebb exobolygók közé tartoznak. Tömegük nagyjából megfelel

Az ausztrál Parkes/Murriyang teleszkóp szokatlan rádiójeleket fogott egy erős mágneses térrel rendelkező, korábban szunnyadó csillagból, egy magnetárból. A Nature Astronomy című lapban megjelent tanulmányukban a kutatók a bonyolult viselkedésű, XTE J1810-197 jelű magnetár rádiósugárzását elemezték. A magnetárok neutroncsillagok, a Világegyetem legerősebb mágnesei. A nagyjából 8 ezer fényévre lévő XTE J1810-197 van közülük a legközelebb a

A Tejútrendszerhez hasonló galaxisok központjában hatalmas fekete lyukak vannak, amelyek időnként felfalják a környező csillagokat. A folyamat elég drámai és összetett: a szupernagy tömegű fekete lyuk felé zuhanó csillag spagettivé nyúlik, és darabokra szakad. Az ezt követő tűzijátékot nevezzük árapály-katasztrófának. A The Astrophysical Journal Letters című lapban nemrég megjelent egy tanulmány, amely a legrészletesebb szimulációkat