2001. szeptember – Kulin György és a csillagászat oktatása
Alig három hónapja vehettünk részt
Nagyszalontán egy szívet-lelket melengető ünnepségen —
a nagy csillagász, Kulin György szobrát avattuk fel —,
most pedig egy hasonlóan felemelő eseménynek lehetünk részesei. A
Könyves Kálmán Gimnázium csillagvizsgálója — melyet öt
évtizede Kulin alkotó ereje hozott létre — Kulin György
nevét veszi fel, Fénycsóva lobbant címmel új posztumusz könyve lát
napvilágot… Mintha Kulin György egyfajta reneszánszának lehetnénk
tanúi. Bizony, jólesik látni ezt az újjászületést, jólesik
tapasztalni, hogy emléke nem múlt el nyomtalanul. Nekünk,
tanítványainak, követőinek aligha kell elmondani, ki volt Kulin
György — ő volt az a tudós, az a szakcsillagász, aki
a tudományos pályát odahagyva a csillagászat néptanítójává,
valóságos apostolává szegődött. Neve, életműve azok számára is
sokat jelent, akik nem ismerhették őt személyesen. Elég, ha annyit
mondok, hogy A távcső világa — ez a több kiadást megélt
munka máig az amatőrcsillagászok, a csillagászatkedvelők bibliájának
számít. Ma is gyakran keresik ezt az alapművet, holott eddigi
utolsó kiadása 1980-ban jelent meg.
A távcső világa azonban "csak" írott szöveg — és
most azt, hogy "csak", természetesen idézőjelben kell érteni.
A kulini örökség számunkra ennél sokkal több. Amit ebből az
örökségből tovább kell adnunk, az a csillagos ég szeretete, a
Világegyetem jelenségeinek megtapasztalása, amit ő egyszerűen
"Galilei-élménynek" nevezett. Galileo Galilei volt az első, aki
1609/1610 fordulóján távcsövét a csillagos ég felé fordítva egy
egészen más, új világot fedezett fel, és felfedezéseit nem
mulasztotta el közzé tenni — nem kis felfordulást
keltve kora tudományos életében.
Közel négyszáz évvel Galilei korszakos felfedezései után
lehetett-e kisebb célkitűzése egy csillagász-népnevelőnek
— Kulin Györgynek —, mint a lehető
legtöbb emberrel megosztani a távcsöves felfedezés élményét? A
Hold hegyei, a Jupiter holdjai, a Vénusz fázisváltozása, a
Szaturnusz gyűrűje és az egész csodálatos csillagos ég mindenki
számára elérhető, csak távcső kell hozzá. Mi sem adhatjuk alább,
úgy hiszem, mindenkinek, aki ma Magyarországon a csillagászatot
műveli kötelessége ezt az élményt, ezt a tudást tovább adni.
{mosimage}
Szerencsés helyzetben van az újpesti Könyves
Kálmán Gimnázium. Nem csak távcső, mégpedig komoly távcső, hanem
egy egész csillagvizsgáló áll itt a diákok, a tanárok rendelkezésére.
Nem kis érték ez, mert bizony szinte egy kezemen meg tudom számolni,
hány magyarországi gimnázium rendelkezik iskolai csillagvizsgálóval.
Valóban, szinte egy kézen meg lehet számolni ezeket a létesítményeket,
még akkor is, ha az épülő vagy tervezett intézményeket veszem számba.
Mert az utóbbi néhány évben szerencsére több ilyen intézmény is
komolyan tervbe vette iskolai csillagvizsgáló építését. Mintha itt
is egyfajta újjászületésnek lennénk tanúi! A Könyves Kálmán Gimnázium
csillagvizsgálójának névadó ünnepségére épp ezekben a percekben kerül
sor, a miskolci Dr. Szabó Gyula csillagvizsgálót (Szabó Gyula is
Kulin régi "harcostársa" volt) tavaly újították fel. Úgy látszik,
Miskolc élen jár ebben az újjászületésben, mert a városban működő
Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban jövőre komoly iskolai
csillagvizsgálót avatnak. A sort folytathatjuk a dabasi Kossuth
Zsuzsa Szakközépiskolával vagy a soproni Német Tannyelvű
Gimnáziummal…
Az új évezred elején a csillagászat oktatása számára kedvező
tendenciákat figyelhetünk meg — szerencsére egyre
több tanintézményben. A magam részéről azt kívánom az újpesti
Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló mostani és jövőbeli
munkatársainak, hogy a főváros fényszennyezett égboltja ellenére
is sikeresen dolgozzanak, minél több fiatalnak mutassák meg az
égbolt szépségeit, minél többeknek adják tovább a Galilei-élményt,
a Kulin-élményt.
