Category: 2001. év archívuma

2001. december – Kalandozás az Orion öve körül

2001. december – Kalandozás az Orion öve körül

Decemberi témánk csupán az égbolt egy szűk, de látnivalókban annál gazdagabb
területéről szól — az Orion csillagkép övét formázó három fényes csillag környékéről.
Az ismertetett objektumok önnállóan is könnyen felkereshetőek, akár kisebb távcsövekkel
is. Ha a kíváncsi olvasó meglátogatja a Polaris Csillagvizsgálót egy derült téli estén,
bizonyára terítékre kerülnek az alább tárgyaltak.

2001. október – Őszi csillagtúra

A "hónap témája" rovat júliusi számában Mizser Attila
kalauzolásában ismerkedhettünk meg a nyári égbolt csillagképeivel, és érdekesebb látnivalóival. Most
folytatjuk égi utazásunkat az őszi csillagképekkel. Az ég alatt mindenki megkeresheti az alább
bemutatottakat akár egy kis binokulár segítségével is!

2001. szeptember – Kulin György és a csillagászat oktatása

Szeptember az iskolakezdés hónapja, így különösen indokolt,
hogy a hónap témája c. sorozatunkban egy iskolai csillagvizsgálóval
foglalkozunk. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban szeptember
2-án tartották a Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló névadó
ünnepségét. A csillagvizsgálót az ötvenes években hozta létre
Kulin György és Orgoványi János (a korszak legendás távcsőépítője),
az iskola vezetése most úgy döntött, hogy a szépen felújított
csillagdát a gimnázium egykori fizika tanáráról nevezi el. Az
eseményhez kapcsolódóan a N.J. Pro Homine Alapítvány Fénycsóva
lobbant címmel jelentette meg Kulin György ma is aktuális írásait.
Az ünnepségen a gimnázium aulájában felavatták Kulin György
emléktábláját, majd rövid emlékülésen emlékeztek a Könyves
egykori tanárára. Az alábbiakban Mizser Attila, az MCSE főtitkára
megemlékezését olvashatjuk (az emlékülésen elhangzott előadás
írásos változata).

2001. július – Ismerd meg az égboltot!

Két évszázaddal ezelőtt — 1791-ben — érdekes könyvecske hagyta el
Wéber Simon Péter pozsonyi nyomdáját: Pálóczi Horváth Ádám
Legrövidebb nyári éjtszaka című munkája, mely versbe szedve
mutatja be a csillagképeket, és számos további közérdekű
csillagászati információval gyarapítja ismereteinket.

2001. június – A vörös bolygó

A Mars Földünk külső szomszédja, nevét vérvörös színe alapján a hadak istenéről
kapta. Föld-típusú kőzetbolygó, szilárd felszínnel rendelkezik. Sok szempontból
hasonlít is bolygónkra: légkörében aktív áralmások zajlanak, felszínét vulkánok,
folyóvölgyek tagolják, poláris területeit jégsapka borítja. Fő vonzereje azonban
nem is ezekben, hanem abban az érdekes lehetőségben rejlik, amely szerint
elképzelhető, hogy valaha a Marson is kialakult az élet.

2001. május – Minden eladó!

Nem múlik el hét, hogy ne keresne meg valaki azzal, hogy segítsek, miként nevezhetne el egy csillagot szeretett kedveséről, imádott kutyájáról, kedvelt autójáról, netán öngyújtójáról. Mert ugye lehet hallani arról, hogy van egy cég, amely ilyesmivel foglalkozik. Tessék nekem segíteni, hol érhetem el őket!

2001. április – A Mir űrállomás

E sorok
írásakor már döntött Oroszország kormánya, a Mir (Béke) űrállomást
februárban irányítottan semmisítik meg a Csendes-óceán fölött. Ezt
a döntést az orosz Duma több frakciója kifogásolta, ezért sokáig
nem lehetett tudni, mi történik a Mirrel valójában. A tervezett
megsemmisítés időpontja március 5 és 7 közötti. Az alábbiakban
a Mir-program fénykoráról lesz szó: arról, amikor a Mirt csak
három-öt éves használatra tervezték, amikor a Mir jövendő
látogatóiról úgy gondolták, a szovjet űrrepülő-flotta fogja
felszállítani.