2002. július – Az esti ég leglátványosabb égitestje: a Vénusz


Amit a bolygóról tudni kell

Szomszédos bolygónk méreteit tekintve nagyban hasonlít Földünkhöz. A Napunktól mintegy 107 millió kilométerre keringő Vénusz egyenlítői átmérője 12104 km. Szilárd felszínnel rendelkező, kőzetekből felépülő bolygó. Sűrű, szén-dioxidból álló felhőkkel telített légköre miatt az optikai tartományban annak igazi felszínét soha nem láthatjuk. A modern, űrszondás kutatások eredményeképpen mégis képet alkothatunk annak felszínéről, jellemzőiről.

A felszínén az átlagos hőmérséklet 330-470 °C körül alakul, míg a légnyomás a földinek kilencvenszerese. A felszínét a napsugárzásnak csak mintegy 10%-a éri el, míg felhőit a szén-dioxid mellett kénsavcseppek alkotják. Egy földi ember számára a Vénusz maga az igazi pokol!

A hetvenes években kezdődött az a méréssorozat, amely révén először alkothattunk képet a Vénusz igazi felszínéről. 1976-ban a Venyera-9 és 10 űrszondák kamerái sugároztak leszállásukat követően először panorámaképeket a bolygó felszínéről. A kutatók szeme elé rideg, sötét, és sziklákkal tarkított világ tárult.

{mosimage} A Magellan űrszonda a Vénusz körül keringve radarral
mérte fel a domborzati viszonyokat, miután a sűrű felhőzet miatt fényképek
közvetlenül nem készíthetőek. Ez alapján készült számítógéppel ez a 3 dimeziós
tájkép. A táj színeit a felszínre is leszálló Venyera 13/14 orosz űrszondák adatai
alapján választoptták.
A látóhatáron balra a Sif jobbra a Gula hegyek magasodnak, az
előtérben árkokkal, repedésekkel erősen Rift völgy tagolt felszíne látható.

A bolygó vizuális látványa

Nagy látszó átmérőjének köszönhetően már kisebb távcsővel is könnyen megfigyelhető. Legszembeötlőbb fázisváltozása, melyet még Galilei fedezett fel saját készítésű távcsövével 1610-ben. Erről mi magunk is meggyőződhetünk. A fázis folyamatos változásának nyomon követéséhez már egy 5cm átmérőjű lencsés távcső is elegendő. Megéri próbálkozni, mert nem fogunk csalódni! Az esti égen feltűnő, napközeli és attól egyre távolodó planéta fázisa ekkor folyamatosan csökkenő. A látvány a Hold fázisainak változásához hasonlítható leginkább. Igazán lenyűgöző a Vénusz sarlója, ami idén talán ez év október közepén lesz a leglátványosabb.

Mint minden más bolygónál így a Vénusznál is vannak további megfigyelhető részletek, melyek megpillantásához már nagyobb távcsőátmérőkre és speciális színszűrőkre van szükség. Egy jobb, 10-15 cm-es lencsés, vagy tükrös távcsővel a bolygó korongján sötétebb és világosabb területeket különíthetünk el, melyek folyamatos átmeneteket képezve olvadnak össze. Ezek megörökítése igazi amatőrcsillagász csemege.

Bárki, aki érdeklődik a bolygó iránt, és saját szemével szeretne meggyőződni annak szépségéről, feltétlenül keresse fel csillagvizsgálónkat, ahol számtalan további információval állunk rendelkezésükre.

 

Vénusz megfigyelések a Polarisból

Ajánljuk...