Hullócsillag-megfigyelések
Még bőven lenne mit tenni ezen a téren is, hiszen profi obszervatóriumok nem nagyon foglalkoznak a témával, így a légkörünkbe érkező parányi testekről szinte csak az amatőr adatok szolgáltatnak információt.
A hullócsillag jelenséget a Föld légkörébe jutó, és ott a súrlódástól felizzó, elégő apró porszemcsék okozzák. Ezek egyrészt az állatövi fényt is okozó porszemek (l. a 2005. márciusi hónap témáját) amelyek az év minden szakában nagyjából egyenletes, de nem túl nagy meteor-aktivitást produkálnak.
Időszakonként azonban jelentősen felszaporodik amegfigyelt hullócsillagok száma — amikor nagyobb ún. meteorrajjal találkozik Földünk. Ezeknek az anyaga üstökösökből és kisbolygókból származik. Előbbiek napközelségük alkalmából felmelegszenek, és az elpárolgó jégből visszamaradó szemcsék sűrűbb porfelhőket hagynak az üstökös pályája mentén. A kisbolygók is "porladnak", kisebb-nagyobb ütközésekkor könnyen elszabadul a felszínükről a poranyag.
Vizuális megfigyelések
A hullócsillagokat sokféleképpen meg lehet figyelni. A légkörbe lépő apró testek felizzása fénycsíkot húz az égre: ez látható szabad szemmel, le lehet fényképezni, de az izzó, és ionizálódott levegőcsatorna távoli rádióadók jeleit is tükrözheti. A vizuális és fotografikus módszer igényli a sötét, fényszennyezésmentes égboltot — így az nem művelhető Budapestről. Éppen ezért
nagyobb rajok kapcsán tervezzük a városhoz közeli, de már kellően jó égboltú helyszínekre való kitelepedést. Ennek kapcsán a 2004-es Perseida meteoorajról van részletesebb anyagunk.
» Perseidák 2004 észlelőakció
» Perseidák 2004 megfigyelési eredmények
Rádiós megfigyelések
Rádiósan sem könnyű mostanában az élet, bár ezt a területet sem a városi fények, sem a borult égbolt nem zavarja. Amikor a műfaj meghonosodott hazánkban még létezett keleti és nyugati URH, így ha rádiónkat egy amúgy nem fogható nyugati adó csatornájára állítottuk a meteor nyomán tükröződő jelek egy pillanatra foghatóak voltak. Mostanra hazánkban is ezt a sávot használjuk — így egyre nehezebb olyan sávot találni ahol csak távoli adó van, és nem zavarja be valami közeli adás.
Ennek ellenére egy számítógépre kötött rádióval elkezdtük egy automata rádiós meteorészlelő állomás felállítását. A kísérleti megfigyelések jelenleg is zajlanak, az eredmények a későbbiekben itt is elérhetőek lesznek.
Nagy Zoltán A.
