Változócsillag észlelések

Vizuális megfigyelések

A hagyományos vizuális módszerrel elsősorban hosszú periódusú (Mira és SR típusú)
csillagokat követjük nyomon. Ezek közül sok csillag nagyon alulészlelt, főleg a
maximumon kívül rendelkezünk róluk kevés fényességadattal. Műszereinkkel kb. 13m-s
határfényességig tudunk megbízhatóan dolgozni, nagy ritkán, kivételesen derült
éjszakákon azonban elérhető az inner scantum tartomány is, azaz 14m alá is tudunk
menni.

CCD-fotometria

CCD-fotometriával elsősorban a szoros fedési kettős rendszerek (EW típusú változók),
és az aktuális nóvák, fényesebb szupernóvák mérésére szeretnénk koncentrálni. Be
kell vallani, hogy ezen a téren erőteljesen a próbálgatások terén vagyunk még csak,
de a tapasztalatok fényében lassanként elindulhat a tényleges munka is.

SN 2004dj

Az elmőlt 6 év legfényesebb szupernóváját elsőként 2004. augusztus 29-én hajnalban
sikerült megörökitenie Tordai Tamásnak.


Tordai Tamás felvétele az NGC 2403 galaxisban felrobban 2004dj jelű szupernóváról.
152/750 newton reflaktor, Meade Pictor 416XT CCD-kamera, 8×1 perc (szűrő nélkül)
2004. augusztus 29. 2:30UT


Nagy Zoltán A. felvétele
90/1000 refraktor, AmaKam CCD

V1548 Aql

A 2001-ben az Aquila csillagképben felvillant nóváról 2001 május 20/21-én éjjel 3,5
órás méréssorozat alatt próbáltunk kimutatni egy esetleges rövid periódusú változást
— sajnos sikertelenül.

A mellékelt felvétel 90/1000-es Vixen refraktorra szerelt AmaKam CCD kamerával készült, a nóvát sárga kereszt jelöli. A mérésekből készített fénygörbe lentebb látható. A piros vonal a nóva változásait jelzi, a sötétkék két összehasonlító csillag közötti különbség változásait mutatja ellenőrzésképpen. Sajnos a sorozat elején a csillag erősen fényszennyezett égterületen járt még, így az adatok pontossága ott jelentősen rosszabb, a vége felé pedig már erősen világosodott.
Az egészből több tanulságot is levonhatunk.

  1. a méréseket nagyobb távcsőátmérővel kellett volna készíteni, mert az ekkor már 13m körüli nóvához a 90mm átmérő kevés volt. Ugyan a mellékelt felvételen az USNO tanusága szerint 15m5-s csillagok is kivehetők, de a jel/zaj viszony miatt a 13m már éppen a fotometrálhatóság határát jelenti
  2. érezhető egy enyhe fényességcsökkenés az adatokból, de a remélt rövid periódusú változás — ha létezett ilyen egyáltalán — a nagy szórás miatt kimutathatatlan

 

{mosimage}
A V1548 Aql fénygörbéje

Ajánljuk...