A hónap (mű)tárgya: Hell Miksa lapp viseletben

Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak.

Ez év májusában ünnepeljük Hell Miksa (1720-1791) születésének háromszázadik évfordulóját. A XVIII. század egyik legjelentősebb csillagásza Hegybányán született 1720. május 15-én, nem messze Selmecbányától. 

Hell 1738-ban lépett be a jezsuita rendbe, 1751-ben szentelték áldozópappá. Az 1740-es évek elején Bécsben ismerkedett meg a csillagászattal, amely nem sokkal később élethivatásává vált. Sokat tett a magyarországi csillagvizsgálók fejlesztésért, széles körű publikációs tevékenységet folytatott, császári csillagászként pedig Európa-szerte ismert tudóssá vált.

Legismertebb megfigyelése az 1769. június 3-i Vénusz-átvonulás megfigyelése volt Sajnovics János társaságában.

 

A Hell Miksáról készült legismertebb képen lapp viseletben láthatjuk a tudóst. A magyarországi művelt közönség számára csak 1891 óta ismeretes ez az ábrázolás. Herman Ottó ekként ismertette a Természettudományi Közlönyben:

“Ez a kép nem egy tekintetben jellemzi Hell Miksát s még inkább korát. A jó páter Bécsben belebújt a lapp öltözetbe, melyet magával hozott s úgy ült a művésznek; noha bizonyos, hogy Vardőben erre az öltözetre nem szorult reá, minthogy Vardő, a Golf-áram hatása alatt állva, meg van kímélve a »kemény téltől«; tengere nem fagy be soha, a hideg maximuma csak — 12° C .; január hó átlag a — 6° C., az évé +o,8° C. De hát az akkori tudós nagy önérzettel birt s megadta a módját. A »pannonius« a képen is szembeszökik: a »vestis lapponica« alól kikandikál az attila. A Nap korongjában ott látjuk mint sötét pontot az átvonuló Vénus csillagot, mintha 1769 junius 3-ikán is ilyen szépen mutatkozott volna, pedig a napló azt mondja, hogy a belépést alig-alig bírták valahogyan meghatározni s azontúl hol a Vénust, hol a Nap limbuszát, hol mind a kettőt fedte a felhő. De bizonyos, hogy a megfigyelés megtörtént, hogy Hell Miksa és társa vállalkozásával nagy áldozatot hozott a tudomány érdekében s hogy azért elismerésünk megilleti. Minthogy pedig norvégiai utamról szóló jelentésem ötletéből több oldalról jelentkeztek Hell utódok is, ma már bizonyos, hogy e családi ereklye s e mellett Littrow könyvének birtoka a keszihóczi Hell Sándort mondja a csillagász igazi utódjának.”

A mezzotinto eljárással készült metszet 1771-ben jelent meg, az Artaria kiadónál. 

A hagyományos lapp (számi) népviseletről színpompás kollekció található itt

 

Kedves csillagászatot kedvelők, barátaink!

Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzet mindenkit súlyosan érint, minden szervezetnek, egyesületnek gondot okoz a talpon maradás.

A Polaris Csillagvizsgáló belépődíjai segítettek állandó költségeink fedezésében, ám ezek a bevételek most elmaradnak, ugyanakkor a Polaris bérleti díjait továbbra is fizetnünk kell.

Ennek ellenére virtuálisan megpróbáljuk folytatni ismeretterjesztő munkánkat, hogy minél több embernek juttathassuk el az égbolt csodáit. Mindenkit arra buzdítunk, hogy nézzen fel az égre, ne maradjon le az aktuális látnivalókról. Érdekességeket hozunk el a csillagászat világából, visszaemlékszünk a nagy elődökre a csillagászat, asztrofizika, űrkutatás világából, kitekintünk a jövőben tervezett űrmissziókra, kutatási területekre.

Működésünk eddig sem volt elképzelhető támogatásotok nélkül, amire most nagyobb szükség van, mint valaha. Ha arra érdemesnek találtátok keddi előadásainkat, virtuális bemutatóinkat, kérjük támogassátok egyesületünket legalább egy belépő árával. Köszönjük!

Segítségetekkel tovább folytathatjuk munkánkat, hogy az égbolt tényleg mindenkié legyen.

Magyar Csillagászati Egyesület
Banszámlaszámunk: 62900177-16700448

 

Ajánljuk...