Polaris-karácsony 2013
Ha téli napforduló, akkor Polaris-karácsony. December 21-én ismét összejöttünk, ebben az évben utoljára…
A Polarisban már régi hagyomány, hogy karácsony előtt összejövünk egy kicsit. Én még csak két ilyen találkozón vettem részt eddig, de mind a kettő maradandó élmény volt; most már mind a három az. Ezeknek a buliknak minden évben része egy „vendég előadó” előadása és egy másik előadás (2013-as évértékelő) Mizser Attila jóvoltából. De az igazi lényege, hogy találkozz régen látott (vagy sokszor látott) barátaiddal és beszélgess velük egy jót. Ilyenkor tudjuk megvitatni szakmai gondjainkat és hipotéziseinket, de így szereztem magamnak egy jövőbeli hajójegyet egy útra a Horn-fokhoz is (vitorlással).
Ebben az évben Dolák Saly Róbert volt a sztárvendég, akit a tévéből már ismerhetünk. Szórakoztató repertoárja a gitározós-énekléstől, a diafilmek kommentálásán át, a felolvasásokig terjed. A diafilmek kommentálásán orosz diafilmek vetítését kell érteni, amihez aláfestésül magyar „audio kommentár” tartozik. Az est egyik fénypontjaként egy szóbeli teszt is készült Boros-Oláh Mónikával, akinek Dolák úr kompromittáló kérdéseire kellett válaszolnia. A felolvasások alkalmával kis történeteket hallhattunk, amelyek az előadó ezotériával kapcsolatos véleményét tükrözték (vagyis hogy ez az egész a kukába való).
A másik előadás egy afféle „mi történt ebben az évben” képekkel mellékelt szónoklat volt Mizser Attilától. Ez számomra azért volt nagyon élvezetes, mert sok olyan emlék vagy esemény idéződött fel bennem, amit már el is felejtettem, hogy idén történt. Elfelejtettem pl. hogy idén volt a Cseljabinszki tűzgömb, vagy a februári földsúroló kisbolygó, a márciusi szuperhavazás vagy a Nagy-Hideg hegyi téli tábor. Jó volt így visszagondolni az elmúlt teljes év eseményeire, és a sok-sok éjszakára, amelyeket végigészleltünk együtt. De szóba került a Panstarrs- és az ISON-üstökös, a Nova Delphini 2103, vagy az elmúlt évben megnyílt csillagvizsgálók és a még épülő csillagvizsgálók is.
Ezen az estén dugig megtelt a Polaris, az apró előadóteremben ötvenen voltunk, elképzelni is nehéz, hogyan fértünk be ennyien. És még sokan ki is szorultak az előtérbe!
Amint az a korábbi években lenni szokott, ki-ki üdítőitallal vagy valamilyen más finomsággal járult hozzá az est fényének emeléséhez, a teraszon sikeres gesztenyesütést is tartottunk. Még az ég is kiderült egy kicsit, így még észlelni is lehetett. Késő estig maradtunk, beszélgettünk, no és „romokat” is el kellett takarítani. Egyszóval ez is egy nagyon élvezetes Polaris-karácsony volt, és ez is egy nagyon élvezetes év volt.
Mayer Márton