Távcsöves bemutatók figyelmébe ajánljuk

Tavasz


Rák 

M44 NY – Már Galilei is megfigyelte kis távcsövével. Fényessége 3,7 magnitúdó, így már sötét égboltról szabad szemmel is megfigyelhető.

M67 NY – Az M44 árnyékában nem sokan keresik fel ezt a halmazt, pedig 6,1 magnitúdós fényességével már kistávcsöves észlelők is kedvüket lelhetik benne. Az egyik legöregebb nyílthalmaz, kora kb. 10 milliárd év.

 

A ragyogó M44, vagyis a Méhkaptár

 

Oroszlán

Az oroszlán sarlója (feje)  (Algieba, Adhafera, Rasalas, Aldenubi) 2-3 magnitúdós csillagokból áll, mely igen szép megjelenésű.

M65-M66 GX – Egymáshoz közel helyezkednek el, kb. 9 magnitúdós fényességüknek köszönhetően ideális célpontok. A központi, fényesebb rész mindenképpen megfigyelhető. Távolságuk 22 millió fényév.

NGC 2903 GX – Az Alterf közelében található meg, 9,7 magnitúdós fényességével jobb minőségű égről szépen megmutatja magát. Sötét égbolt alatt 15 centiméteres műszerekkel már megfigyelhetjük a spirálkarokat.

Regulus – A csillagkép legfényesebb tagja, valamint kettőscsillag is egyben. A társ a főcsillaghoz képest elég halovány 7,7 magnitúdós, távolságuk 3 ívperc. A rendszer 77 fényéves távolságról világít.

Vadászebek

M51 GX – (8,4 m)  Vagy más néven Örvény-galaxis. Jobb égről binokulárral is észrevehető, legszebb arcát azonban sötét égről, 20 cm feletti műszerekben mutatja meg. Közvetlenül mellette helyezkedik el kölcsönható galaxis párja. Ez jóval haloványabb, de már 13 centiméteres távcsőben is látható. 

M3  GH –  (6,2 m) Sárgás színű gömbhalmaz, mely már binokulárban is bolyhosnak mutatkozik. Bármilyen távcsővel nagyszerű látvány. Rengeteg változócsillagot ismernek benne, melyek közül sokat magyar csillagászok fedeztek fel.

Cor Caroli – (2,9 m – 5,5 m) A csillagkép alfája, könnyen felbontható kettőscsillag, távolságuk 19".

Nagy Medve

M81-M82 GX – (6,9 m – 8,4 m) Két fényes galaxis, melyek binokulárban is látszanak. Egymáshoz közel helyezkednek el, így kisebb nagyítással, a távcső látómezejébe is beleférnek. Pazar látvány, nem érdemes kihagyni. Távolságuk 12 millió fényév.

Mizar-Alcor – A legismertebb kettőscsillag az égen. A Göncöl rúdjának középső tagja. Szabad szemmel is felbontható, azonban távcsőben megjelenik egy harmadik tag is.

M102 – A Messier katalógus egyetlen vitatott objektuma, melynek azonosítása még ma is kétséges.
 
Érdemes megemlíteni, hogy a Göncölszekér nem csillagkép!

 

 A Göncölszekér hátsó két csillaga megmutatja a sarkcsillag helyét (J. Lodeiguss nyomán)

Bereniké haja

M64 GX – Feketeszem-galaxis (8,5 magnitúdó) Központi, fényes része kistávcsövekkel is megfigyelhető. A galaxis előterében van egy látványos sötét porsáv, amely a fényt elnyeli a galaxis fényes magja előtt.

M53 GH – (8,3 m) Az α Comae Berenicestől kb. 1 fokra észak nyugatra kereshető. Távolsága 60 ezer fényév.


Szűz

Ebben a csillagképben található a Virgo-halmaz, valamint rengeteg Messier objektum. A halmaz távolsága 60 millió fényév, és legalább 1300 tagját ismerjük. Sajnos döntő részük nem túl fényes, így csak sötétebb égről érdemes felkeresni ezt a vidéket.

A Virgo-galaxishalmaz központi részének térképe (Utah Skies)

 

Nyár


Skorpió

Régen a Mérleg csillagkép is a részét képezte, mint olló.

M4 GH – (7,1 m) A hozzánk legközelebbi gömbhalmaz (7200 fényév) 1,3 fokkal nyugatra található az Antarestől,

M6 NY – (4,2 m) Binokulárral a leglátványosabb ez a szépséges halmaz, feltétlenül érdemes felkeresni. A csoport tagja a  BM Scorpii nevű félszabályos váltózócsillag, amely 5,5 és 7 magnitúdó között változik.

M7 NY – (3,3 m) Jó égről a Tejút fényes foltjaként szabad szemmel is látható, városból binokuláros téma.

Az ollóitól megfosztott Skorpió csillagkép (Randy Culp animációja)

Kígyótartó

M10 – M12 GH Egymástól 3 fokra látható 6,5 és 7,5 magnitúdós gömbhalmaz páros.

IC 4665 NY – Nagy kiterjedésű halmaz, a ß Oph  mellett.

Itt található a Barnard-csillag, (9,5 m) ami a Földről nézve a legnagyobb ismert sajátmozgású állócsillag. Mindössze 6 fényévre van, így az ötödik legközelebbi csillag.

Északi Korona

Kicsiny, viszont érdemes felkeresni alakja továbbá a R CrB jelű változó miatt, melynek fényessége kb. 6-14 magnitúdó között mozog. Fényesebb mély-ég objektum itt nem található.

Herkules

M13 GH – (5,8 m) Az északi égbolt legfényesebb gömbhalmaza. Sötét égről már szabad szemmel is felsejlik. Ide küldte rádióüzenetét az arecibói rádiótávcső. Nem érdemes kihagyni!

M92 GH – (6,1 m) Az M13 mellett nem sokan keresik fel ezt az objektumot, pedig fényessége ezt nem zárja ki.

A csodás M13 a nyári bemutatások kihagyhatatlan objektuma (Éder Iván felvétele)

Lant

Jó néhány kettőscsillagot tartalmaz (ε Lyr, ß Lyr, stb.)

M57 PL – (8,8 m) Gyűrűs-köd, melynek központi csillagát először Gothard Jenő fotózta le. Igényli a közepes nagyítást.

Kis Róka

CR 399 NY – (3,6m) Válfa-halmaz, mely binokulárban mutat a legszebben. Régebben halmaznak gondolták, de mára kiderült, hogy csak véletlenül látszanak egy irányban.

Hattyú

M39 NY – (5,5 m) Szétszórt, fényes tagokból álló nyílthalmaz.

NGC 7000 DF – Észak-Amerika köd, melyet csak sötét égről érdemes megfigyelni, szabad szemmel vagy binokulárral.

Albireo – A csillagkép béta jelű csillaga, a hattyú feje. Kettőscsillag, kék és narancs színű tagokkal. A nyári égbolt egyik legismertebb kettőse.

Pajzs

M11 NY – (5,8 m) A csillagkép „lábánál” található meg, akár binokulárral is felkereshető, de távcsőben nyújtja a legpazarabb látványt. Az egyik legsűrűbb nyílthalmaz az égen.

Nyilas

Rengeteg fényes mély-ég objektum található benne, M8, M17, M20, M22, M24, M25. Mindegyiket érdemes felkeresni. Erre látható a Tejútrendszer centruma. Ezt a vidéket nagyobb binokulárokkal ajánlott megfigyelni a sok egymáshoz közeli köd és halmaz miatt.

A csillagkép egyébként egy teáskannára is emlékeztet.

A fényes kék és vörös csillagkból mindenki megpróbálhatja összerakni a teáskanna körvonalait.

 

Ősz


Vízöntő

Szaturnusz-köd (NGC 7009) – Érdekes alakú planetáris köd, 8 magnitúdós.

Pegazus

Nagy Pegazus-négyszög – határmagnitúdó meghatározható a benne látható csillagok száma alapján.

M15 – A legsűrűbb gömbhalmaz a Galaxisban, 6,4 magnitúdó fényes, 12’ méretű.

Androméda

M31-M32-M110 galaxisok – A legtávolabbi szabad szemmel látható objektum (2,4 millió fényév), nagyobb, mint a Tejútrendszer. Közelednek felénk, milliárd évek múlva az M31 és a Tejútrendszer össze fog olvadni.

A legtávolabbi szabad szemmel is látható objektum – sajnos csak sötét, vidéki égen (Éder Iván felvétele)

 

Háromszög

M33 Triangulum-galaxis, 5,7 magnitúdós, lokális halmaz harmadik legnagyobb tagja, 2,6 millió fényévre található

Kassziopeia

Népszerű, ismert csillagkép.

M103 nyílthalmaz, 7,4 magnitúdós, szétszórt tagjai vannak.

Bohócarc-köd (NGC 281), 7 magnitúdós reflexiós köd, a hozzá tartozó nyílthalmaz könnyebben látható..

Perzeusz

Ikerhalmaz – Két fizikaileg is összetartozó nyílthalmaz, akár szabad szemmel is láthatók.

Tél


Nagy téli hatszög: Sirius, Rigel, Aldebaran, Capella, Pollux, Procyon


Bika

Fiastyúk (M45) – nyílthalmaz, melyet sokan ismernek, Hét Nővérnek is hívják, szabad szemmel is látható, még városból is.

Méhkas – A Bika fejét formázó nyílthalmaz, 150 fényévre.

Aldebaran – Fényes, vörös változócsillag, 65 fényévre.

A Hét Nővér és még sokan mások (Éder Iván fotója)

Orion

Ismert csillagkép, magyar neve: Kaszás

Betelgeuse – 430 fényévre lévő vörös óriás csillag, mely a közeljövőben várhatóan szupernóvaként fog robbanni.

Rigel: Az égbolt 7. legfényesebb csillaga, arab neve „láb”-at jelent. Kettőscsillag, de a társa halvány, felbontásához nagyobb távcső szükséges.

Orion-köd (M42) – Diffúz-köd, születő csillagok bölcsője, 1300 fényévre van.

Orion-öv – Könnyen megtalálható alakzat.

{mosimage}

Az Orion-köd Berkó Ernő felvételén

Nagy Kutya

Szíriusz – Az égbolt legfényesebb csillaga, 8,6 fényévről -1,44 magnitúdós fénnyel világít. Kb. 20-szor annyi fényt sugároz ki mint a Nap, Egyiptomban a Nílus áradását jelezte felkelte.

Egyszarvú

Karácsonyfa-halmaz (NGC 2274) – Fényes nyílthalmaz, halvány ködösségbe ágyazva.

Ikrek

Castor-Pollux mondabeli testvérek

Castor – Kettőscsillag (1,9 és 2,9 magnitúdó), 470 év a keringési idejük.

M35 – Fényes, gazdag nyílthalmaz, 5,3 magnitúdós.

Szekeres

M36-37-38 nyílthalmazok, 4000-4500 fényévre tőlünk, mindhárom megjelenése különböző.

Capella – Az égbolt hatodik legfényesebb csillaga, 0,1 magnitúdós. Valójában két sárga csillag kettőse.

Kis Kutya

Procyon – Az égbolt 8. legfényesebb csillaga, 0,4 magnitúdós, kettőscsillag, bár fehér törpe társa igazi kihívás. Görög neve „kutya előtt lévő”-t jelent.

Ajánljuk...