A hónap napórája (2010 február)

dr. Fejér Tibor: A napórám rövid története

1990-ben költöztem családommal ebbe a frissen épített sorházba. Bár az épület homlokzata nem kínált ideális helyet egy napórának, mégis valóra tudtam rajta váltani ifjúkori elképzelésemet.

Az épület falának tájolása pontosan délkelet – északnyugat irányú. Erre a függőleges síkra szerkesztettem meg az órabeosztás skáláját és belekomponáltam világunkról alkotott véleményem képi megfogalmazását.

A sötétség fény általi legyőzetésének, e Szent György-i tartalom – tavaszi nap-éj egyenlőség – ősibb megfogalmazását kívántam ábrázolni. A Nap alól alig kilátszó Hold szimbólumának tudatos megjelenítése – akár a székelyek címerében is megjelenő égitestek – a setétség és világosság mint a létező teljesség uralni tudásának képi felmutatása. A Hold mint kísérő, kísértő kicsinysége egy olyan világ utáni vágyat fejez ki, amelyben a sötétség szellemiségének a jelen kor való világáénál kisebb a mozgástere. E legyőzöttséget az alsó kis hely itt ugyanúgy jelzi, mint a lovon ülő Szent György alatt a dárdával átdöfötten pusztuló sárkány látványa.

{mosimage} 

 

A kép köré írt idézet:

taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”

XC. zsoltár 12. verse Károli Gáspár fordításában.

Réges-régen az ég felé, annak is legmagasabb szintje, zenitje felé mutató obeliszkek segítettek az égi mechanika megismerésben, a tökéletes tudás földre hozásában. E tudásnak – bár a fény hozta – szinte mindig csak az árnyoldalát, sötét vetületét művelte az emberiség.

Amint fent, úgy lent.”

E háromszor magasztos ideát templomainkban – bár tornyuk szintén az ég felé mutat – egészen más vetületben próbálják magyarázni.

Engem mint orvost a napút – életút analógia különösen foglalkoztat. Rövid életek csodálatos magasságú ragyogása és hosszú, lapos, árnyékuk nagyságtól híres – hírhedt létek nyoma foglalkoztat. Különböző sebességgel járó idők különböző színvilágú és szegletű, csillagok, nappalok és éjszakák világainak más-más szépségű és értékű virágainak megértése élethossziglan elgondolkodtat.

Ajánljuk...