Karácsony Havában

Ahogy e ködös csillaghalmaz estéről-estére
egyre magasabbra emelkedett, alatta lassan felbukkant a Bika csillagkép, amelynek
vöröslő szemét az Aldebaran főcsillag képezi (az Aldebaran 64-szer nagyobb a
Napnál és egy saját anyagát pazarló vörös óriáscsillag). November végére az
erősödő holdfény elmosta a derengő csillagok láthatását, amely a dec. 2-i telihold
idején érte el maximumát. Épp ezért pár napot várni kellett, hogy a mind később
kelő – fogyó – Hold eltűnjön a színről, és a keleti horizont felett felvonulásszerűen
megfigyelhetők legyenek az egyes csillagtársulások. Az Állatövhöz tartozó Ikrek
mellett gyönyörű alakzat a fényes csillagokból álló Orion, vagy Kaszás, amelyet
a halványabb csillagokból álló Rák követ. Nem sokat kell várnunk az újabb
csillagképre, mert karácsonyra kidugja orrát a keleti látóhatár mögül az Oroszlán.
Ezzel elérkeztünk a tavasz hírnökéhez, amely a Mars és a Göncölszekér
társaságában a márciusi esték égboltját fogja ékesíteni. A Vörös bolygó január 30-ra szembenállásba
kerül központi csillagunkkal (oppozíció), amikor is a Naphoz viszonyítva a Föld
éjszakai oldalára ér. Régies nevén a Hadak ura egész éjszaka jól megfigyelhetővé
válik, mialatt előretartó
mozgást végez a Leo (Oroszlán) csillagképben, majd a téli napforduló után (dec.
21.) hátrálni kezd. Az esti égbolt nyugati felén járó Jupiter bolygó kiemelkedik
nyugodt fényével a Bak csillagai közül. Óriás planétánk késő este nyugszik, ám
jövő február végére eltűnik csillagunk sugárözönében, mivel jan. 28-án
együttállásba kerül a Nappal. A Szaturnusz bolygó éjfélkor
kel, és a hajnali
égbolt magasabb régióiban található a Szűz csillagkép területén, ugyanakkor távcsövekkel már egyre
jobban megfigyelhető – a közelmúltban eltűnt – gyűrűje. 2009 karácsony hava
annyiból is különleges, hogy Szilveszter éjjelére is tartogat egy megcsorbult teliholdat
a későn hazatérők lámpásául. Az Ó esztendőt búcsúztató holdkorongon kisebb
részleges holdfogyatkozást láthatunk, amelyet Európa, Ázsia és Afrika nagy részéről is nyomon
követhetnek: Helyi időben 18:15:18-kor érinti először a holdkorong déli pereme
Földünk – láthatatlan – félárnyékát. A félárnyékos fogyatkozás olyan minimális
fénycsökkenést okoz, hogy szabad szemmel még akkor is alig látunk valamit
belőle, amikor már a Hold teljesen elmerül benne. Az első látható jelre 19:51:38-ig
kell várni, amikor a Hold bal alsó pereme eléri bolygónk sötét árnyékát, és barnás-vörösre
színeződik. A fogyatkozás közepe 20:22:41, a fogyatkozás vége 20:53:51-kor fog
bekövetkezni, amikorra Holdunk magasra emelkedik az Ikrek csillagaival, majd 22:30:07-ig
ismét láthatatlan félárnyékos fogyatkozás zajlik. A részleges fázis 1 óra 2
perc 15 másodpercig tart, ugyanakkor a fogyatkozás mértéke csupán 8%-os lesz,
ezért „félek”, hogy az ünnepi forgatagban a csillagászok közül is csak kevesen
pillantanak égi kísérőnkre!

Romhányi Attila

Ajánljuk...