Napóra típusok

Hat planétából álló ritka bolygórendszert sikerült feltérképezni az ESA Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. A felfedezés azért különösen érdekes, mert a bolygók pályái azt jelzik, hogy a kialakulása óta eltelt több mint egymilliárd évet a rendszer gyakorlatilag változatlan állapotban töltötte. Az ESA Cheops-űrtávcsöve (CHaracterising ExOPlanet Satellite) kulcsfontosságú adatokat szolgáltatott a kutatókat évek óta zavarba ejtő rejtélyes

Sosem használták még ilyen nagy felbontásban az ALMA rádiótávcső-hálózatot, mint nemrégiben, egy idős csillag megfigyelésekor. A vizsgálatok kimutatták, hogy a csillagot egy gyűrűszerű struktúra veszi körül, amit a csillagról az űrbe szökő gázanyag alkot. A most demonstrált nagy felbontással a jövőbeni megfigyelések során nemcsak a csillagok életének végét, de a bolygók kialakulásának folyamatát is vizsgálhatjuk

A Cassiopeia csillagképben valósággal nyüzsögnek a nyílthalmazok. Könnyű erről megbizonyosodni – elegendő egy látcsővel végigpásztázni a W vidékét. Galambos Gábor, Makói úti kilátó Legújabb asztrofotóm fő objektumai a Vitorlás-halmaznak keresztelt NGC 225, és a kéken ragyogó vdB 4 reflexiós köd. Négy őszi éjszakára települtem ki, hogy elkészüljön ez a fotó. Színpompás nyílt csillaghalmaz és reflexiós köd (NGC 225 és vdB 4)

A James Webb-űrtávcső egy rakás pontszerű, vörös égitestet fedezett fel a korai világegyetemben, amelyek talán porba burkolózott aktív fekete lyukak lehetnek. Az egyik ilyen objektumról végzett legújabb megfigyelések arra engednek következtetni, hogy egy olyan fekete lyukról van szó, amely aránytalanul nagy a galaxisához képest. A legtöbb galaxis belsejében találunk egy szupernagy tömegű fekete lyukat, és

Csupán 200 fényévre tőlünk van egy exobolygó, amelynek sűrűsége a hungarocellhez hasonló, és felhőit homok alkotja. Vajon hogyan lehetséges ez? Olyan különös világ ez, amilyenről még a science-fiction írók sem álmodtak: a hungarocellnél csak kétszer sűrűbb exobolygót apró porszemcsékből álló, magas szintű felhőzet vonja be. A planéta 200 fényévre van tőlünk a Szűz (Virgo) csillagkép