Category:

Napóra Szakcsoport

Napóra Szakcsoport

Üdvözlünk a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportjának oldalán! Múlt. Jelen. Jövő. A múlt napóráinak felkutatása, ápolása, megóvása. A jelen kiaknázása, új napórák készítése. A jövő számára az ismeretek átadása, ismeretterjesztés és oktatás útján. Röviden így lehet összefoglalni a Szakcsoport elé kitűzött célokat.

Új napórák Magyarországon

Új napórák Magyarországon

Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái 1998-as megjelenése óta számos új napóra készült hazánkban. Ezen napórák közül a honlap szerkesztői által ismertek találhatók ezen az oldalon.

Ami az alapokat illeti

Az időmérésről

A napnak 12 illetve 24
részre való felosztását minden ókori kultúrnép körében
megtaláljuk. Ennek magyarázata nyílván az, hogy a napot – illetve
a nappalt és az éjszakát – az évben foglalt holdhónapok (egész)
száma alapján osztották fel. Sok nép a nappalt és az éjjelt
azok hosszára való tekintet nélkül szabta 12-12 részre, órára
(babiloni órák, itáliai órák). Ezek az órák
természetesen időről időre nyúltak vagy rövidültek az évszakok
szerint, és csak a napéjegyenlőség idején voltak egyenlő
tartamúak.

Egyiptomi “merkhet” napóra az i.e.
XIV. századból

A Nap két-két delelése
között eltelt időközök nem azonosak. A mindennapi életben
ezeknek a változó tartamú szoláris nap-oknak
az átlagát használjuk és osztjuk fel 24 órára. A nap kisebb
részekre való osztása különben babilóniai örökség. Az ott
használt hatvanas számrendszer maradványa a percek és a
másodpercek számában fellelhető.

{mosimage}
Antik görög napóra Epheszoszból

A régiek úgy hitték,
hogy a szoláris nap tartama
mindig ugyanaz. Az általuk készített első időmérők az
egyenletesnek vélt Nap járását használták fel arra, hogy a nap
kisebb osztásait mérjék. Az első időmérő eszköz tehát a
napóra volt. Jelentősége igen nagy volt az ókori közel-keleti
kultúrnépek körében, akiknek szubtropikus éghajlatú hazájából
nézve az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt.

Mit mutat a
napóra?

A napóra a valódi
helyi időt
mutatja, óráink viszont egységesen a kiegyenlített
középidő
, illetve a zónaidő szerint járnak. Ezért
ha a napóra segítségével ez utóbbit akarjuk megtudni, a
leolvasott időértékekhez időszakonként változó számú percet
kell adnunk vagy abból levonnunk. Ez az időegyenlet, amelyet
az évkönyvek nagy pontossággal az év minden napjára megadnak.

{mosimage}
Az időegyenlet grafikus ábrája

A napórák esetében
tökéletesen megfelel a percnyi pontosságú időegyenlet, amelyet
előjelét figyelembe véve adunk a napóráról leolvasott időhöz.
Ekkor megkapjuk a helyi középidőt. A középidőt át kell
még számítnunk a zónaidőre, amely azonos a zóna közepén lévő
délkör helyi középidejével. Nálunk a Közép-európai
időt használjuk, amely zóna közepe Greenwichtől keletre 15°
szögtávolságban van. Hazánk egész területe ettől a
zónaközéptől keletre fekszik, nagyjából a 16. és a 23. keleti
délkörök között. Ezeken a helyeken a valódi helyi idő megelőzi
a zónaidőt. Minden 1° délkörkülönbség 4 perc időkülönbségnek
felel meg. Budapest 4°-kal van keletebbre a zónaközépnél, az
úgynevezett helyi állandó -16m.

{mosimage}
Magyarország földrajzi koordinátái

A napóra elemei

Árnyékvető

Gnómon
egy vízszintes síkon álló függőleges pálca vagy rúd. Egy
gnómon segítségével jelölhetjük ki a legstílusosabban a napra
felállításához és helyes működéséhez elengedhetetlenül
fontos észak-déli irányt. Ezt a módszert illetve segédeszközt
hívjuk indiai körnek.

{mosimage}
Az indiai kör segítségével
meghatározhatjuk az észak-déli irányt

Pólosz
az, amikor az árnyékvető pálca iránya a Föld forgás
tengelyével párhuzamos.

{mosimage}
A gnomon és a pólosz árnyékvető

Számlap

Az árnyékvető által
vetett árnyék a számlapon végig vonulva sorra érinti az
órajeleket, amelyek segítségével olvashatjuk le a napóráról az
időt.

{mosimage}
Napóra számlap, Vép

A napórák két nagy
csoportba sorolhatók: rögzített napórák és hordozható
napórák
. Ezen belül több típus is megkülönböztethető
attól függően, hogy a számlap, illetve az órajelek hogyan
helyezkednek el.

Ami az alapokat illeti

Az időmérésről

A napnak 12 illetve 24
részre való felosztását minden ókori kultúrnép körében
megtaláljuk. Ennek magyarázata nyílván az, hogy a napot – illetve
a nappalt és az éjszakát – az évben foglalt holdhónapok (egész)
száma alapján osztották fel. Sok nép a nappalt és az éjjelt
azok hosszára való tekintet nélkül szabta 12-12 részre, órára
(babiloni órák, itáliai órák). Ezek az órák
természetesen időről időre nyúltak vagy rövidültek az évszakok
szerint, és csak a napéjegyenlőség idején voltak egyenlő
tartamúak.

Az “első” napóra

A Nap két-két delelése
között eltelt időközök nem azonosak. A mindennapi életben
ezeknek a változó tartamú szoláris nap-oknak
az átlagát használjuk és osztjuk fel 24 órára. A nap kisebb
részekre való osztása különben babilóniai örökség. Az ott
használt hatvanas számrendszer maradványa a percek és a
másodpercek számában fellelhető.

{mosimage}Antik görög napóra Ephesos-ból

A régiek úgy hitték,
hogy a szoláris nap tartama
mindig ugyanaz. Az általuk készített első időmérők az
egyenletesnek vélt Nap járását használták fel arra, hogy a nap
kisebb osztásait mérjék. Az első időmérő eszköz tehát a
napóra volt. Jelentősége igen nagy volt az ókori közel-keleti
kultúrnépek körében, akiknek szubtropikus éghajlatú hazájából
nézve az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt.

Mit mutat a
napóra?

A napóra a valódi
helyi időt mutatja, óráink viszont egységesen a kiegyenlített
középidő, illetve a zónaidő szerint járnak. Ezért
ha a napóra segítségével ez utóbbit akarjuk megtudni, a
leolvasott időértékekhez időszakonként változó számú percet
kell adnunk vagy abból levonnunk. Ez az időegyenlet, amelyet
az évkönyvek nagy pontossággal az év minden napjára megadnak.

{mosimage}

A napórák esetében
tökéletesen megfelel a percnyi pontosságú időegyenlet, amelyet
előjelét figyelembe véve adunk a napóráról leolvasott időhöz.
Ekkor megkapjuk a helyi középidőt. A középidőt át kell
még számítnunk a zónaidőre, amely azonos a zóna közepén lévő
délkör helyi középidejével. Nálunk a Közép-európai
időt használjuk, amely zóna közepe Greenwichtől keletre 15°
szögtávolságban van. Hazánk egész területe ettől a
zónaközéptől keletre fekszik, nagyjából a 16. és a 23. keleti
délkörök között. Ezeken a helyeken a valódi helyi idő megelőzi
a zónaidőt. Minden 1° délkörkülönbség 4 perc időkülönbségnek
felel meg. Budapest 4°-kal van keletebbre a zónaközépnél, az
úgynevezett helyi állandó -16m.

{mosimage}Magyarország földrajzi koordinátái

A napóra elemei

Árnyékvető

Gnómon –
egy vízszintes síkon álló függőleges pálca vagy rúd. Egy
gnómon segítségével jelölhetjük ki a legstílusosabban a napra
felállításához és helyes működéséhez elengedhetetlenül
fontos észak-déli irányt. Ezt a módszert illetve segédeszközt
hívjuk indiai körnek.

{mosimage}Az “Indiai kör”

Polosz –
az, amikor az árnyékvető pálca iránya a Föld forgás
tengelyével párhuzamos.

{mosimage}Gnomon vagy polosz

 

Számlap

Az árnyékvető által
vetett árnyék a számlapon végig vonulva sorra érinti az
órajeleket, amelyek segítségével olvashatjuk le a napóráról az
időt.

{mosimage}Napóra számlap, Vép

A napórák két nagy
csoportba sorolhatók: rögzített napórák és hordozható
napórák. Ezen belül több típus is megkülönböztethető
attól függően, hogy a számlap, illetve az órajelek hogyan
helyezkednek el.


A külföldön fényképezett napórák adatgyűjtése

A külföldön fényképezett napórák adatgyűjtése

A magyarországi napórák adatgyűjtése az 1998-es napóra- katalógus kiadása óta is folyik, a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportján belül (és kívül). A nyakukban fényképezőgéppel sétálók gyakran küldenek újabb, szebb, színesebb napóra fényképeket már ismert, vagy most talált, avagy mostanság készített napóráinkról.

Azonban napórák külföldön is előfordulnak! Sőt! Így azután, a határainkon túl járók, kezükben a fényképezőgépeikkel igen sűrűn lefényképezik az ottani napórákat is. Hazaérve, egy darabig őrizgetik, majd kidobás vagy letörlés helyett elküldik: tegyünk vele belátásunk szerint! Régebben a szép papírképeket egy dobozba gyűjtöttük, mostanság a digitális fényképezőgépekkel készített kép-fájlokat gyűjtögettük számítógépünkön. Tudván: külföldi napórákat márpedig nem gyűjtünk, nem közlünk, nem is foglalkozunk velük! Ám, sajnáljuk letörölni ezeket a jó ízléssel készített napórákat ábrázoló szép képeket. Melyek mögött még egy-egy arc, egy jó ismerős, egy szép utazás élménye is érezhető.

A Békéscsabán lakó Szabó Barnabás amatőrcsillagász menti meg a külhoni napórákat! Vállalta, hogy a neki megküldött és határainkon kívül lefényképezett napórák képeit: gyűjti, rendszerezi, képgalériává szerkeszti. Így, kérünk mindenkit, hogy a véletlenül vagy előre megfontolt szándékkal készített napóra-fényképeket e-mail címére elküldeni szíveskedjetek! bornibm@freemail.hu

A fényképet kísérő levélben írjátok le a napóra alapvető adatait: melyik országban, milyen településen van, esetleg utca, házszám, tér, épület megnevezése (hogy esetleg más is megtalálhassa más alkalommal). Még a fénykép készítőjének a neve, és a felvétel dátuma kellene. Néhány szavas érdekesség is közölhető.

Az összeállítást itt tesszük elérhetővé, időnként frissíthetővé, azaz közkinccsé (Marton Géza és Balaton László és az MCSE szíves elvi és gyakorlati támogatásával).

Természetesen nem internetről leszedett napóra-képekre gondoltunk, hanem hazai emberek gépei által lefényképezettekre. De nagyon-nagyon gondolunk a mai határainkon kívülrekedt napóráinkra is!