1925. május 7-én nyitott ki az első újkori Zeiss-planetárium a müncheni Deutsches Museumban, ez alkalomból ünnepeljük együtt a planetáriumok működését! Országosan több planetárium tart ezen a hétvégén planetáriumi előadásokat a nagyközönségnek Jöjjenek be és nézzenek planetáriumi műsorokat! Budapesten a Gobuda Mall május 6-i planetáriumi bemutatójához kapcsolódva MCSE-standot üzemeltetünk 10-16 óra...
Száz évvel ezelőtt született Ponori Thewrewk Aurél csillagász, kronológus, csillagászattörténész, a magyarországi csillagászati ismeretterjesztés, az amatőrcsillagász mozgalom kiemelkedő alakja, az MCSE örökös tiszteletbeli elnöke. Ponori Thewrewk Aurél 1921. május 2-án született Budapesten. Tanúja és tevékeny részese a magyarországi csillagászat fellendülésének és a hazai amatőrcsillagász-mozgalom fejlődésének. Tudományos pályafutása szinte párhuzamos a...
Idei távcsöves találkozónknak a Tarján melletti Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor ad otthont július 25-28. között. A rendezvény fő célja az észlelés és az észlelésekkel kapcsolatos ismeretek megosztása. Ötven évvel ezelőtt, 1969. július 16-24. között zajlott az emberiség mindmáig legfontosabb “Hold-észlelőtábora”, az Apollo-11 útja. Erre a történelmi expedícióra is emlékezünk azzal,...
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az
A magnetárok az Univerzum legerősebb mágnesei. Ezek a nagyon sűrű, rendkívül erősen mágneses halott csillagok a galaxisunkban mindenhol megtalálhatóak, de a mai napig nem tudják pontosan, hogy hogyan keletkeznek. Azonban számos obszervatórium, köztük az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teleszkópjai összefogásával a kutatók egy olyan, még aktívan energiát termelő csillagot fedeztek fel, amely nagy valószínűséggel magnetárrá
A NASA James Webb-űrtávcsöve nemrég kezdte vizsgálni az egyik leghíresebb szupernóva, az SN 1987A maradványát. A tőlünk 168 ezer fényévre, a Nagy Magellán-felhőben lévő szupernóva-maradványt a gammasugárzástól a rádiótartományig számos hullámhosszon vizsgálták már az 1987. februári felfedezése óta eltelt majdnem 40 évben. A James Webb-űrtávcső NIRCam műszerének új felvételei fontos adalékot jelentenek a szupernóvák fejlődésének