2023-ban is megrendezésre kerül az Egy Hét a Csillagok Alatt országos programsorozat. Pontosabban, immáron “csak” Csillagok Alatt – hogy a név is tükrözze az egyre hosszabbra nyúló időszakot, amikor országszerte távcsöveket és lelkes csillagászokat találhatnak a csillagos égbolt szerelmesei. Idén pedig mindez augusztus 10. és 20. között fog megvalósulni. A...
Nagyívű országos médiakampányt tervez idén a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársaiból álló csapat, Csillagok alatt – országos természettudományi ismeretterjesztő médiakampány címmel. A projekt márciustól minden héten jelentkezik új videós tartalmakkal, amelyek a legújabb kutatási eredményeket, az országban működő csillagászati bemutatóhelyeket és az...
A NASA, az ESA és a CSA műszerparkjának új ékköve, a James Webb-űrtávcső minden korábbi távcsövünkét felülmúló érzékenysége és felbontása nem csak a korai világegyetem nagyon távoli és halvány képződményeinek vizsgálatát forradalmasította. A James Webb rendkívüli teljesítménye a közeli galaxisok vizsgálatában is új fejezetet nyitott, hiszen az egyébként már többé-kevésbé ismert kozmikus képződmények is minden
Hatalmas napkitörést, más néven koronaanyag-kidobódást (angol nevéből rövidítve CME) detektáltak 2023. március 12-én, 23:36 perckor (EDT) a Napon. A CME a Nap a Földtől éppen átellenes feléről lépett ki, mégis elérte a bolygónkat. A pontos forrás helyszínének megállapításához még további adatokat gyűjtenek, de jelenleg úgy vélik, hogy az AR3234 jelű, korábban aktív régióból érkezhetett. Ez
A kutatók két évtizedig figyelték az X7 jelű hosszúkás objektumot, amely a Tejútrendszer központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk közelében helyezkedik el, és gondolkodtak, hogy vajon mi lehet. Szokatlan formáját a csillagszélnek köszönheti, vagy a fekete lyukból kiáramló anyagáram alakította ilyenné? A UCLA és a Keck Obszervatórium kutatói, miután megvizsgálták az X7 fejlődését, arra a
Koronának nevezett régiókban zajló geológiai aktivitással adhatja le belső hőjét a Vénusz egy archív NASA adatokkal végzett új kutatás eredményei szerint. A folyamat hasonló lehet ahhoz, mint ami a fiatal Földön mehetett végbe. A Föld és a Vénusz hasonló méretű és kémiai összetételük alapján is hasonló kőzetbolygók, emiatt feltételezhető, hogy körülbelül egyforma ütemben adják le
A nagyon korai Világegyetem egyik legkülönlegesebb galaxisában fedeztek fel egy gyorsan növekvő fekete lyukat amerikai csillagászok. A galaxis és a központjában lévő fekete lyuk felfedezése új információkkal szolgál a legelső szupernagy tömegű fekete lyukak kialakulásával kapcsolatban. A kutatás eredményeiről a brit Királyi Csillagászati Társaság havi kiadványában adtak hírt a kutatók. A kutatócsoport a chilei ALMA