Az emberek az „üstökös” szó hallatán – hacsak nem tévesztik össze a meteorral – egy szabad szemmel eltéveszthetetlen, fényes, látványos, hosszú, akár a fél égboltot átszelő csóvát mutató égi vándorra gondolnak. Bár az égen kisebb-nagyobb műszerekkel folyamatosan megfigyelhetők kométák, ezek legtöbbje csak kisebb-nagyobb műszerekkel érhető el. Bár megfigyelésük, útjuk és...
Óriási az érdeklődés a hajnali égen látható NEOWISE-üstökös iránt. Amint arról bizonyára sokan értesültek, különösen attraktív volt a csóvás égi vándor “megjelenése” július 8-án hajnalban – az éjszakai világító felhőknek köszönhetően. Ismét igen látványos NLC-ben gyönyörködhettek a korán kelők, megtörtént az, amire valószínűleg kevesen számítottak: a világító felhők zavarták az...
Sokan tekintettek nagy várakozásokkal a C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökös júliusi láthatósága elé. A hónap elején született észlelések és fotók tanúsága szerint az üstökös “hozta az elvárásokat” fényessége július elején +1 magnitúdó körül alakult. Az üstökös jelenleg a hajnali szürkületben figyelhető meg. Sötét égi háttéren nem lehetséges megfigyelni, hiszen elongációja csekély, az...
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum