A változócsillag-észlelések iránt érdeklődők, továbbá a kezdő észlelők számára tartunk foglalkozást február 28-án a Polaris Csillagvizsgálóban. Az elhatározástól az észlelések beküldéséig. Itt a helyed, ha: érdekel a változózás, de túl bonyolultnak tartottad, esetleg már többször beletört a fogad régebben változóztál, de szeretnéd felfrissíteni az emlékeid, esetleg kérdésed van vagy csak...
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja soron következő találkozóját 2018. december 15-én tartja a Polaris Csillagvizsgálóban. A találkozó tervezett programja: 10:00-10:10 Kiss László-Mizser Attila: Köszöntő 10:10-10:40 Benkő József: Véget ért a Kepler-űrtávcső programja – eredmények és hatások 10:40-11:10 Marton Gábor: Fiatal eruptív csillagok és a Gaia űrobszervatórium 11:10-11:35 Pál András: CAMELOT: egy...
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja egyike a legaktívabb észlelői közösségeknek. Szakcsoportunk közvetlen előzménye a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, amely 1979-től 1989-ig a Csillagászat Baráti Köre, majd 1989-től az MCSE égisze alatt működött. A hálózat 1991 októberében alakult át az MCSE Változócsillag Szakcsoportjává.
A Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja és az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet közös szervezésében változós találkozót tartunk 2017. november 11-én, szombaton, a Csillagászati Intézet budapesti telephelyén (1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17.).
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja október 3-án tartja találkozóját, ezúttal a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban.
A csillagok izgalmas eseményekkel tarkított világa iránt érdeklődőket egri látogatásra invitáljuk 2014. október 4-én (szombaton). A találkozót az MCSE Változócsillag Szakcsoportja és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja szervezi.
Négy új, a Földhöz hasonló tömegű, „kóborló” exobolygót fedezett fel egy kutatócsoport gravitációs mikrolencsézéssel. Amikor egy csillag vagy bolygó elhaladni látszik egy távoli csillag előtt, nagyítóként felerősíti annak fényét – ezt a jelenséget nevezzük mikrolencsézésnek. A vándorló bolygóknak saját csillaguk nincs, ezért annak segítségével nem bukkanhatunk rájuk, így a legjobb lehetőségünk a felfedezésükre a gravitációs
Az idén októbertől decemberig tőlünk is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében. 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium (LPL, Tucson, AZ) tudományos főmunkatársa bukkant rá a Catalina égboltfelmérő program (Catalina Sky Survey) keretében 2021.
A modern kori olimpiák részévé váltak életünknek, de vajon miként állapította meg a történettudomány azt, hogy mikor kezdődtek az olimpiák? A 2021. év az olimpia éve lett, igaz, a koronavírus-járvány kényszerű időcsúsztatása miatt. A kezdeti görög olimpiák történeti érdekességét vizsgálva érdemes egy régmúltba visszatekintő történelmi furcsaságot is megismerni. Ez pedig az, hogy miként is állapítottuk
Az NGC 5363 galaxiscsoport a Bootes-szál Virgo-halmazhoz közeli részén helyezkedik el, annak gravitációs hatása alatt áll, így tulajdonképpen inkább a Virgo-halmaz egyik nyúlványának tekinthető. A nagyobb halmaztagok szinte mind spirálgalaxisok: NGC 5364, NGC 5356, NGC 5348, NGC 5300 (nem szerepel a felvételemen). Kivételt képez az NGC 5363 központi galaxis, mely a lentikuláris galaxisok egyik szép
A mi Holdunkon igen egyszerű észrevenni a becsapódások nyomait, az ősi, viharverte felszínét ugyanis szebbnél szebb kráterek, repedések borítják. A Jupiter Europa holdját a hasonló ütközéseken kívül még erős sugárzás is éri; ahogyan jeges felszíne kavarog, a felbukkanó anyaggal kölcsönhat a Jupiter által gyorsított, nagy energiájú elektronsugárzás is. Az Europa Clipper küldetésre, valamint egy jövőbeli