A változócsillag-észlelések iránt érdeklődők, továbbá a kezdő észlelők számára tartunk foglalkozást február 28-án a Polaris Csillagvizsgálóban. Az elhatározástól az észlelések beküldéséig. Itt a helyed, ha: érdekel a változózás, de túl bonyolultnak tartottad, esetleg már többször beletört a fogad régebben változóztál, de szeretnéd felfrissíteni az emlékeid, esetleg kérdésed van vagy csak...
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja soron következő találkozóját 2018. december 15-én tartja a Polaris Csillagvizsgálóban. A találkozó tervezett programja: 10:00-10:10 Kiss László-Mizser Attila: Köszöntő 10:10-10:40 Benkő József: Véget ért a Kepler-űrtávcső programja – eredmények és hatások 10:40-11:10 Marton Gábor: Fiatal eruptív csillagok és a Gaia űrobszervatórium 11:10-11:35 Pál András: CAMELOT: egy...
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja egyike a legaktívabb észlelői közösségeknek. Szakcsoportunk közvetlen előzménye a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, amely 1979-től 1989-ig a Csillagászat Baráti Köre, majd 1989-től az MCSE égisze alatt működött. A hálózat 1991 októberében alakult át az MCSE Változócsillag Szakcsoportjává.
A Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja és az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet közös szervezésében változós találkozót tartunk 2017. november 11-én, szombaton, a Csillagászati Intézet budapesti telephelyén (1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17.).
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja október 3-án tartja találkozóját, ezúttal a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban.
A csillagok izgalmas eseményekkel tarkított világa iránt érdeklődőket egri látogatásra invitáljuk 2014. október 4-én (szombaton). A találkozót az MCSE Változócsillag Szakcsoportja és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja szervezi.
Tényleg két hatalmas fekete lyuk összeolvadás előtti táncára utalnak a jelek egy különös rendszerben? Ez a kérdés a J1918+4937 jelű kvazárral, egy távoli aktív galaxismaggal kapcsolatban merült fel. A több millió vagy milliárd naptömeggel egyenértékű ún. szupernagy tömegű fekete lyukak lényegében minden valamire való galaxis magjában megtalálhatók. Ha pedig a környezetükből anyagot fognak be, akkor
A szimmetrikus alakja miatt pillangóra hasonlító, csodás színekben pompázó, szövevényes mintázatú NGC 2899 katalógusjelű gázbuborék úgy néz ki az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) friss felvételén, mintha épp ellibbenni készülne. Soha korábban nem készült még ennyire lenyűgözően részletes felvétel erről az égi tüneményről. A
A spirális galaxisoknak, mint amilyen a Tejútrendszer is, meglehetősen erős lehet a mágneses terük. Számos elmélet létezik a mágneses mező kialakulására, de teljesen még mindig nem értjük ezt a folyamatot. Egy nemzetközi kutatócsoport a Tejútrendszerhez hasonló NGC 4217 galaxis mágneses terét elemezte rádiótartományban végzett mérésekből, és egy eddig nem ismert mágnesestér-szerkezetet fedezett fel. Az adatok
Az augusztus 10-én kezdődő Egy hét a csillagok alatt című kezdeményezést azért indítottuk útjára, hogy minél többen élhessék át a csillagászati megfigyelések élményét. Aki már tartott csillagászati témájú előadást vagy távcsöves észlelést, az pontosan tudja, milyen rendkívüli érdeklődést tudnak kiváltani a látogatókból a világűr misztikus objektumai. Saját tapasztalataink alapján is úgy érezzük, hogy a csillagászati
A NEOWISE-üstökös már csak szép emlék, habár még mindig észlelhető a kora esti égen, de már csak árnyéka júliusi önmagának. Sebestyén Attila, Csongrád Az üstökös 2020. július 3-án volt napközelben, július 21-én járt legközelebb a Földhöz, azóta távolodik tőlünk, és napról napra halványodik! Hihetetlen, mennyire változott a kinézete! Végre itthonról tudtam észlelni és fotózni, nem