A változócsillag-észlelések iránt érdeklődők, továbbá a kezdő észlelők számára tartunk foglalkozást február 28-án a Polaris Csillagvizsgálóban. Az elhatározástól az észlelések beküldéséig. Itt a helyed, ha: érdekel a változózás, de túl bonyolultnak tartottad, esetleg már többször beletört a fogad régebben változóztál, de szeretnéd felfrissíteni az emlékeid, esetleg kérdésed van vagy csak...
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja soron következő találkozóját 2018. december 15-én tartja a Polaris Csillagvizsgálóban. A találkozó tervezett programja: 10:00-10:10 Kiss László-Mizser Attila: Köszöntő 10:10-10:40 Benkő József: Véget ért a Kepler-űrtávcső programja – eredmények és hatások 10:40-11:10 Marton Gábor: Fiatal eruptív csillagok és a Gaia űrobszervatórium 11:10-11:35 Pál András: CAMELOT: egy...
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja egyike a legaktívabb észlelői közösségeknek. Szakcsoportunk közvetlen előzménye a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, amely 1979-től 1989-ig a Csillagászat Baráti Köre, majd 1989-től az MCSE égisze alatt működött. A hálózat 1991 októberében alakult át az MCSE Változócsillag Szakcsoportjává.
A Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja és az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet közös szervezésében változós találkozót tartunk 2017. november 11-én, szombaton, a Csillagászati Intézet budapesti telephelyén (1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17.).
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja október 3-án tartja találkozóját, ezúttal a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban.
A csillagok izgalmas eseményekkel tarkított világa iránt érdeklődőket egri látogatásra invitáljuk 2014. október 4-én (szombaton). A találkozót az MCSE Változócsillag Szakcsoportja és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja szervezi.
Nincsenek közelgő események
A legújabb kutatási eredmények szerint élhető körülmények is uralkodhatnak egy csillagászati értelemben közeli exobolygó felszínén, melynek légkörében korábban esőfelhőket találtak. A K2-18b jelű exobolygó tőlünk 124 fényév távolságra található, átmérője pedig 2,6-szer nagyobb a Földünkénél. A bolygó hidrogéngazdag légkörében tavaly először detektáltak folyékony vízből álló felhőket – erre korábban, ilyen kis méretű bolygó esetén, nem
A NASA Hubble-űrtávcsövének egyedülálló lehetőségeit kihasználva a csillagászok sosem látott energiájú kiáramlásokat fedeztek fel. A kvazárokból induló, a csillagközi téren cunamiként végigsöprő anyagáramok nagy pusztítást végeznek a kvazárnak otthont adó galaxisban. A kvazárok távoli objektumok, amelyek kivételesen nagy energiát bocsátanak ki. A bennük lévő szupernagy tömegű fekete lyukak nagy ütemben nyelik el a környező anyagot,
Tizenhét év után a NASA SORCE (Solar Radiation and Climate Experiment) űrszondájának küldetése a terveknek megfelelően, 2020. február 25-én befejeződött. A NASA Földmegfigyelő rendszer (Earth Observing System) programjában működő szonda rengeteg adatot halmozott fel a Föld légkörének egységnyi területét érő teljes napsugárzásról (teljes szoláris irradiancia vagy TSI) és annak spektrális összetételéről (spektrális szoláris irradiancia vagy
Évtizedek óta tudjuk, hogy galaxisunk pereme hajlott. Most már azt is követni tudjuk, ahogy ez a görbület elfordul a Tejútrendszer központja körül. A képek becsapósak. A közeli és távolabbi galaxisokról készült felvételeken hatalmas spirálok, ellipszisek és szabálytalan galaxisok úgy látszanak, mintha megfagytak volna az időben. A valóságban ezek a galaxisok folyamatos mozgásban vannak. A Nap
2022-re halasztották a vörös bolygót célzó ExoMars rover indítását az Európai Űrügynökség (ESA) és a Roszkozmosz felelős vezetői. Az európai és orosz főfelügyelők javaslatait megfontolva, az ExoMars küldetés szakemberei úgy döntöttek, hogy az összes szükséges teszt elvégzéséhez több időre van szükségük. A küldetés fő célja az ősi marsi élet nyomainak keresése, valamint a bolygó vízkészletének