A Hold és meghódításának lehetősége régóta érdekli az emberiséget, de csak a rakétatechnika XX. századi fejlődése tette lehetővé égi szomszédunk elérését. A Luna-2 1959. szeptember 13-án becsapódott a Hold felszínébe, a Luna-3 pedig október 6-án elkészítette az első felvételeket kísérőnk túlsó oldaláról. Mindössze két évvel a Szputnyik-1 felbocsátása után már...
Fornax Mounts Asztrofotó verseny értékes nyereményekkel: mozdulj együtt az univerzummal! A Fornax Mounts, Magyarország elsőszámú csillagászatieszköz-fejlesztője és -gyártója asztrofotópályázatot hirdet. Három kategóriában van lehetőséged nevezni a versenyre. Ezek alapján asztrofotód témája lehet mély-ég, a Tejútrendszer, vagy a naprendszer objektumai, attól függően melyik áll hozzád legközelebb. A nevezéshez nem kell mást...
Érdekel a csillagászat és az űrkutatás, és a matematika-fizika terén is otthonosan mozogsz? Hazai vagy határon túli magyar ajkú középiskolás diákként tanulsz a 2020/21-as tanévben? Akkor ne habozz – jelentkezz, és érdeklődj fizikatanárodnál! Vegyél részt az iskolákban lebonyolításra kerülő, három fordulós versenyen, amelyre a felkészülésedet irodalomjegyzékkel, online segédanyagokkal és megoldásokkal...
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum