A Messier-objektumok éve | MCSE

A Messier-objektumok éve

2017-ben Charles Messier (1730-1817) tevékenységére emlékezünk. A 200 évvel ezelőtt elhunyt francia csillagász saját korában elsősorban üstökösfelfedezései révén vált ismertté. Manapság leginkább mélyég-katalógusa, vagyis a Messier-objektumok miatt ismerik nevét az amatőrcsillagászok. Észleljük mi is Messier objektumait 2017-ben!

M1, M2, M3 – és még a sort lehet folytatni egészen M110-ig. Nem, nem a magyarországi autópályákat kezdtem el sorolni, ezt Olvasóink nagyon jól tudják, és nem csak azért, mert a határozottan érzékelhető útépítési lendület mellett se nagyon lehet elképzelni, hogy ilyen sok autópályára egyáltalán szükség lenne. A felsorolt rövidítések valóban nem autópályákat jelentenek, hanem Charles Messier objektumait. Ha a francia csillagász hosszú élete során csupán üstökösöket fedezett volna fel, már az is elegendő lett volna ahhoz, hogy beírja nevét a csillagászat nagykönyvébe. Korának legeredményesebb üstökösvadászaként tucatnyi üstököst fedezett fel, és ennél sokkal többet észlelt. Az üstökösvadász Messier-nek egyetlen üstököse sincs, amely rendszeresen visszatérve elkápráztatná a Föld lakóit. Messier nevét a mai amatőrcsillagászok számára sokkal inkább őrzik a katalógusában felsorolt fényes és népszerű mélyég-objektumok.

messier-ev

Ezeknek az égitesteknek nem volt mindig ilyen összefoglaló elnevezésük. Ködök, halmazok, galaxisok: sokáig így emlegették a mélyég-objektumokat. A Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája (Csimabi) szerint először 1971-ben találkozunk a mélyég kifejezéssel – Szentmártoni Bélának köszönhetően. A magyarországi mélyég-észlelés apostola egyszerűen magyarra fordította azt, hogy deep-sky, ugyanis nagyon sok angol és amerikai mélyeges cikket fordított magyarra az észlelők tájékoztatására. Ezek a fordítások szinte új világot nyitottak meg a téma iránt fogékony tizen- és huszonéves amatőrök számára. Az Albireo Amatőrcsillagász Klub kebelében hamarosan több ezer Messier-észlelés született, ezek jó része leírás volt, részben azért is, mert akkoriban, a hetvenes években nem volt lehetőség rajzok megfelelő közlésére.

A hetvenes évek közepén a Meteorban is megjelennek a Messier-objektumok. Keszthelyi Sándor irányításával észlelte és rajzolta a Messier-objektumokat két Uránia-szakkörös, Holl András és Kökény Imre az ideálisnak semmiképp nem mondható budapesti ég alól.

A Messier-album magyar kiadása (1985) kisebb szenzációnak számított a magyarországi könyvkiadásban. (Jellemző a kötet jelentőségére, hogy a magyar kiadásból még cseh amatőrök számára is vittem példányokat.)

A kilencvenes években aztán a Meteorban külön rovatot kaptak Messier objektumai: a Messier Klubot előbb Nagy Zoltán Antal, majd Józsa Sándor, végül Szabó M. Gyula vezette. Ekkoriban jött divatba nálunk is a Messier-maraton. A „távot” (102 objektummal) először Bakos Gáspár teljesítette, még 1993-ban.

A 110 Messier-objektum alapos észleléséhez azonban nem elegendő egyetlen éjszaka. Aki még nem tette meg, bátran észlelje végig Messier objektumait! (És természetesen töltse is fel az eredményt az eszlelesek.mcse.hu-ra.) Sokan vélik úgy, hogy minden amatőrcsillagásznak végig kell észlelnie ezt a listát, mi több, ez az amatőrcsillagászokhoz való tartozás egyik feltétele…
2017-ben egyesületünk is Charles Messier-re emlékezik. A Polaris februárban induló tavaszi sorozatát Messier emlékének szenteljük. Az előadások során nem csupán történeti szempontból ismerkedünk meg Messier munkásságával. A francia csillagász üstököseivel, mélyég-katalógusával éppúgy megismerkedünk, mint az egyes objektumtípusok asztrofizikai jelentőségével.

Az idei Messier-maratont március 31. és április 2. között rendezzük a hortobágyi Fecskeház erdei iskolában. A tökéletes horizont mellé – reményeink szerint – tökéletesen sötét ég is társul majd. Az észlelések mellett mélyeges előadásokat is figyelemmel kísérhetnek az észlelőhétvége résztvevői.