I. Szentléleki Messier-maraton
Március 28-30. között ismét Messier-maraton, ezúttal új helyszínen, Szentléleken – a bátorligeti maratonok folytatásaként!
Március 28-30. között ismét Messier-maraton, ezúttal új helyszínen, Szentléleken – a bátorligeti maratonok folytatásaként!
Az elmúlt esztendő után a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében újra megrendezzük csillagásztalálkozónkat a Miskolc melletti Szentléleken, a Turista Parkban. |
Az VI. Bátorligeti Messier-maraton a hosszú hétvégét kihasználva március 14-17. között. Sötét ég, jó társaság, életre szóló élmények! |
Az elmúlt esztendő nyomán a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében újra megrendezzük csillagásztalálkozónkat, Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a II. Szentléleki Észlelő Hétvégét. |
Az V. Bátorligeti Messier-maraton a hosszú hétvégét kihasználva március 15-18. között. Sötét ég, jó társaság, életre szóló élmények! |
Idén első alkalmmal rendezzük meg Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban az I. Szentléleki Észlelőhétvégét szeptember 30–október 2. között. |
Idén immár negyedik alkalommal rendezik meg a bátorligeti Messier-maratont, ezúttal április 1-3. között. |
Az immár hagyományosnak mondható bátorligeti őszi észlelőhétvége október 8-10. között kerül megrendezésre. |
Április 16-18. között immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Bátorligeti Messier-maraton, ahol koromfekete égboltú megfigyelőhelyről próbálhatjuk megdönteni a 108-as magyar rekordot. |
Immáron negyedik alkalommal várja az amatőrcsillagászokat Bátorliget, ahol a tavaszi Messier-maraton idején több mint 60-an gyűltek össze. |
Alig két héttel a Világegyetemünk keletkezésének korai szakaszába tekintő NASA James Webb-űrteleszkóp első fotóinak és adatainak megjelenése után már özönlenek az előzetes eredmények; többek között sokan pályáznak a valaha látott legtávolabbi galaxis címére. A James Webb-űrteleszkóp képein rengeteg galaxis fénylik a távoli kozmoszban, az Ősrobbanás utáni pár száz millió éves, azaz 13,8 milliárd évvel ezelőtti
A magyar származású, Amerikában élő Luspay-Kuti Adrienn és munkatársai kimutatták, hogy a Rosetta-szonda célüstökösében az oxigén molekulák az üstökösmagon belül honnan származnak. Ez a felfedezés az üstökösök és a Naprendszer kialakulási körülményeit új megvilágításba helyezi. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-szondája úttörő jelentőségű küldetése során 2014. augusztus 6. és 2016. szeptember 30. között részletesen tanulmányozta a
Habár nyomot hagytak rajta az elmúlt évek, de a rettenthetetlen rover egy marsi hegy megmászásával ismét új izgalmas fejezetet nyit a Mars kutatásában. Tíz évvel ezelőtt, augusztus 5-én landolt a NASA terepjáró méretű Curiosity marsjárója a vörös bolygón, hogy kiderítse, ideálisak voltak-e a körülmények az ősi Marson a lehetséges ősi mikroszkopikus élet számára. Azóta a
Augusztus 29-ét tűzte ki a NASA az Artemis-1 tervezett indítási dátumaként. A rakéta szenzorokkal, érdekes utasokkal és mesterséges intelligenciával a fedélzetén vág neki a körülbelül 40 napos küldetésének a Hold körül. Az SLS (Space Launch System) rendszer és az Orion űrhajó ezúttal még emberek nélkül indulnak, a misszió egyik fő célja az emberes utazás, a
A mélyég-objektumokban gazdag Cygnus (Hattyú) csillagkép egyik látványos célpontja a Sarló-köd (NGC 6888), és kevésbé látványos, ám annál érdekesebb “szereplője”, a Szappanbuborék-köd (PN G75.5+1.7). Nagy Berta László, Algyő A Sarló-ködöt a komplexum középpontjában látható forró, magas hőmérsékletű Wolf–Rayet-csillag (WR 136) csillagszele gerjeszti fénylésre. A WR 136 anyagvesztése igen jelentős: 10 ezer évente egy naptömegnek felel