Földünk legnépesebb országa az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésen ment keresztül. Nem kivétel ez alól az ország űrkutatása sem. Bár a kínai űrprogram gyökerei még az ötvenes évekre nyúlnak vissza — amikor az akkor még baráti Szovjetunió jelentős technológiai segítséget nyújtott —, de sokáig csak a katonai felhasználás volt a célja. A szovjet barátság 1960-ban megszakadt, ettől kezdve Kína önállóan folytatta programját.
E havi témánk Naprendszerünk legtávolabbi, legkisebb és legkevésbé ismert bolygója, a Plútó.
E téma különleges aktualitását az adja, hogy január 19-én végre elindult felé a NASA New Horizons
űrszondája. A Plútó az egyetlen — hagyományos értelemben vett — nagybolygó, amelynél
még nem járt ember alkotta űreszköz. Ha a küldetés sikerül, akkor már csak kilenc évet kell várnunk,
hogy ez a fehér folt is eltűnjön az emberiség térképéről.
A NASA James Webb-űrtávcsövének egyik új felvételén a széles karimájú mexikói kalapról elnevezett Sombrero-galaxis sokkal inkább egy céltáblára hasonlít, mint fejfedőre. A közeli infravörös tartományban a Sombrero-galaxisról (M104) készített képen egy sima belső korong tűnik fel, szemben a látható tartományban készült felvételeken ragyogó izzó maggal. A Webb MIRI műszerének kiváló felbontása lehetővé teszi, hogy megfigyeljük
A magösszeomlásos szupernóvák maradványaként létrejövő neutroncsillagok által kibocsátott gamma-sugarak segíthetnek megoldani a sötét anyag rejtélyét, mindössze 10 másodperc alatt. A vizsgálatukkal ugyanis megerősítést nyerhet az az elmélet, amely szerint a sötét anyagot az úgynevezett axionok alkotják. Az axionok az elméletek szerint létező, kis tömegű részecskék, amelyek jelenlegi ismereteink alapján talán a legalkalmasabbak arra, hogy az
A téli égbolt jellegzetes csillagképe a W-t formázó Cassiopeia. Kisebb-nagyobb távcsövekkel pásztázva csillaghalmazok tömegébe botlunk, érdekes, tanulságos, üdítő élmény ez az égterület a „böngésző” számára. Hosszú expozíciójú felvételeken még varázslatosabb részletek tűnnek fel. Varga István, Cserszegtomaj Beverly Lynds fényes és sötét ködöket listázó katalógusának néhány tagja alkotja a Segítő kéznek nevezett formációt a Cassiopeia csillagképben. A
A 2019-ben felfedezett furcsa rádiókörök (odd radio circles, ORC) a legújabb és legrejtélyesebb asztrofizikai jelenségek közé tartoznak. Egy friss kutatás azt vizsgálja, hogy a fekete lyukak plazmasugarai által fújt buborékok hogyan hozhatják létre ezeket a feltűnő képződményeket. Az ORC-k halvány, extragalaktikus rádiósugárzó körök, amelyek más hullámhosszokon nem érzékelhetők. Ahogy lassan egyre több példányukat fedezték fel, a
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték a negyedik bolygót egy érdekes, kis tömegű és sűrűségű bolygókat tartalmazó csillagrendszerben. Az exobolygó a Naphoz hasonló, Kepler-51 nevű csillag körül kering, amely tőlünk 2615 fényévre található a Hattyú csillagképben. A rendszer rendkívülinek számít, hiszen mind a négy, eddig felfedezett bolygója vattacukor-sűrűségű, amellyel rekordernek számítanak. Az ilyen típusú