2007. május – Kína a Holdra készül

Ennek keretében fejlesztette ki légvédelmi rakétáit és az atombombák célbajuttatására alkalmas Dongfeng típusú ballisztikus rakéták különböző változatait. Csak 1970-ben került sor az első kínai műhold, a Dongfanghong 1 felbocsátására, ezzel Kína lett az ötödik ország a világűrben. Az emberes űrutazás előkészületei űrorvosi kísérletekkel kezdődtek el 1968-ban, ez 2003-ban vezetett az első űrhajós (tajkonauta) repüléséhez a Sencsou űrhajóval, amit eddig még egy űrutazás követett. A nem túl távoli jövőben további, valószínüleg űrsétával is kibővített repülések várhatóak. A kínai tervekben szerepel egy önálló űrállomás megépítése is — miután az Egyesült Államok ellenezte, hogy az ország a Nemzetközi Űrállomás programjához csatlakozhasson.

Irány a Hold!


Csang’e felszáll a Holdra

A Kínai Nemzeti Űrkutatási Hivatal (angol rövidítéssel CNSA) 2004-ben jelentette be következő ambiciózus célját, a Hold meghódítását. A kínai holdprogramot Csang’e-ről, a kínai mitológia Hold istennőjéről nevezték el. Csang’e a kínai hitvilág szerint egy Holdra felszállt tündér aki azóta is ott él.

A Csang’e holdkutató program három szakaszból áll majd:
1. A kezdőlépés, várhatóan még idén egy űrszonda eljuttatása Hold körüli pályára, és ott legalább egy éven át felszín közeli mérések végzése.
2. Leszállás égi kísérőnkre, és egy vagy két holdjáró oda juttatása a holdi talaj vizsgálatára. Erre 2010-2012 között kerülne sor.
3. Talajminta visszajuttatása a Földre 2012-2017 között.

Negyedik szakaszként, valamikor 2020 körül távlati célként egy emberes űrrepülés is szerepel. Hogy ennek mennyi a realitása, azt most még nehéz megítélni.

A kínai hold-szonda

Kína eddig körülbelül 60 saját, és kereskedelmi szolgáltatásként több mint 30 külföldi műholdat juttatott Föld körüli pályára. A tervezett Hold szonda a korábbi Dongfanghong 3 távközlési műholdon alapul (a név jelentése: a kelet vörös — részlet a kínai himnuszból), természetesen tudományos műszerekkel felszerelve. A szonda teljes tömege 2350 kg, működését egy évre tervezik.

Négy fő tudományos célt tűztek ki a Csang’e 1 elé:

  1. Három dimenzióban feltérképezni a Hold felületét és annak geológiai struktúráit. Ez egyben a későbbi leszállások alapjául is szolgál majd. A pálya lehetővé teszi, hogy a teljes felszínt felderítsék — beleértve eddig még feltérképezetlen területeket is a pólusok környékén.
  2. A felszín anyagi összetételének vizsgálata, ezen belül a vas, kálium, urán, titán és még néhány más elem gyakoriságának megállapítása.
  3. A holdi talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata, rádiós mérésekkel a regolit mélységének meghatározása
  4. A napszél vizsgálata a Holdig vezető úton, ezáltal a napaktívitás Földre és Holdra gyakorolt hatásának tanulmányozása.

 

Mindezekhez a szonda 8 műszert visz magával: közöttük sztereo CCD kamerát (kb. 160 m-es várható felbontással), lézeres magasságmérőt, leképező spektométert, gamma és röntgen spektrométereket, mikrohullámú sugárzásmérőt (amely a hullámhossztól függően 1-30 m mélyen lát a felszín alá), valamint nagyenergiájú részecske és napszél detektorokat. A tudományos műszerek össztömege 130 kg.

A felbocsátást a Nagy Menetelés 3A (kódnevén LM3A vagy CZ3A) rakétával tervezik a Szecsuán tartománybeli Hszicsang-ból. (Innen indítják a geostacionáris műholdakat is.) Az indítás után az űrszonda először a Föld körül kering, miközben pályájának földtávoli pontját egyre magasabbra emelik, majd egy további gyorsítással a Hold felé vezető transzlunáris pályára áll. A Hold közelébe érve poláris pályára irányítják, végül az azt követő 3 keringés során annak holdtávoli pontját csökkentik le — így a végső kb. 200 km magas körpályára kerül.

{mosimage}
Az 50m-es antenna

A berendezés vezérlését, pozíciójának meghatározását és a mért adatok vételét a földi irányító rendszer végzi. Ilyennel Kína természetesen eddig is rendelkezett, de a holdutazás ennek a bővítését is igényli. Ennek keretében építettek a meglevő két 18 méteres mellé egy 50 méteres antennát Peking közelében és egy 40 métereset az ország délnyugati részén, mintegy 3000 km-re levő Jünnanban. Ezek a rádióantennák a Kínai Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumhoz tartoznak, és rádiótávcsőként használva VLBI mérésekre alkalmasak. Így nem csak a parancsok felküldésére és a telemetriai adatok vételére használhatók, hanem segítségükkel fogják meghatározni a holdszonda pontos térbeli helyzetét is. A pekingi vevőantennát már az ESA Smart 1 missziójánál is használták.

A mai világban már szinte nem indulhat a távolba űreszköz valamilyen "népszerű teher" nélkül. A Csang’e szonda 30 dalt fog magával vinni, melyeket majd a Földre sugároz. Többségük népdal, de természetesen a kínai himnusz is közöttük van. Ezt már az első kínai műhold is "elénekelte" a Föld körül.

Hogy ténylegesen mikor kerül sor a kínai holdkísérletre, arról minden forrás mást mond. A legelső bejelentések 2006-ról szóltak, később idén áprilisról, de valószinűbb az év második fele. Feltehetőleg csak a start után fogunk értesülni róla. Állítólag az űrszonda már kész van és tesztelése sikeresen megtörtént.

Felmerülhet bennünk a kérdés: mennyi a tudományos, mennyi a presztízsbéli és mennyi az ipari haszna egy ilyen vállalkozásnak? Rangsorolni természetesen nem lehet, de valószínűleg a presztízs szempontok — akárcsak az űrrepülés esetében — legalább olyan fontosak mint a tudományosak.

Természetesen így volt ez annak idején a szovjet—amerikai űrverseny idején is. Kína jelenleg szinte korlátlan gazdasági potenciállal és egyre növekvő politikai befolyással rendelkezik, és vezetői nyilván úgy gondolják, ennek az űrbeli jelenléttel is jelét kell adnia. Eddigi eredményeit látva valószinűsíthető, hogy képes lesz ennek a programnak a megvalósítására — bár voltak az országban ellenzői is a tervnek, akik szerint az erre szánt 1,4 milliárd jüant (180 millió dollárt) a tudományos célok nem indokolják. De felfoghatjuk egy technológiai kísérletnek is ezt a küldetést, amellyel az ország űripara további tapasztalatokat szerezhet. A deklarációk között a holdi nyersanyagok kutatása is szerepel, de ezek kiaknázása valószínűleg (és remélhetőleg?) még a távoli jövő kérdése.

Ajánljuk...