Ami az alapokat illeti
Az időmérésről
A napnak 12 illetve 24 részre való felosztását minden ókori kultúrnép körében megtaláljuk. Ennek magyarázata nyílván az, hogy a napot – illetve a nappalt és az éjszakát – az évben foglalt holdhónapok (egész) száma alapján osztották fel. Sok nép a nappalt és az éjjelt azok hosszára való tekintet nélkül szabta 12-12 részre, órára. Ezek az órák természetesen időről időre nyúltak vagy rövidültek az évszakok szerint, és csak a napéjegyenlőség idején voltak egyenlő tartamúak.
A Nap két-két delelése között eltelt időközök nem azonosak. A mindennapi életben ezeknek a változó tartamú szoláris napoknak az átlagát használjuk és osztjuk fel 24 órára. A nap kisebb részekre való osztása különben babilóniai örökség. Az ott használt hatvanas számrendszer maradványa a percek és a másodpercek számában fellelhető.
A régiek úgy hitték, hogy a szoláris nap tartama mindig ugyanaz. Az általuk készített első időmérők az egyenletesnek vélt Nap járását használták fel arra, hogy a nap kisebb osztásait mérjék. Az első időmérő eszköz tehát a napóra volt. Jelentősége igen nagy volt az ókori közel-keleti kultúrnépek körében, akiknek szubtropikus éghajlatú hazájából nézve az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt.
Mit mutat a napóra?
A napóra a valódi helyi időt mutatja, óráink viszont egységesen a kiegyenlített középidő, illetve a zónaidőszerint járnak. Ezért ha a napóra segítségével ez utóbbit akarjuk megtudni, a leolvasott időértékekhez időszakonként változó számú percet kell adnunk vagy abból levonnunk. Ez az időegyenlet, amelyet az évkönyvek nagy pontossággal az év minden napjára megadnak. A napórák esetében tökéletesen megfelel a percnyi pontosságú időegyenlet, amelyet előjelét figyelembe véve adunk a napóráról leolvasott időhöz. Ekkor megkapjuk a helyi középidőt. A középidőt át kell még számítnunk a zónaidőre, amely azonos a zóna közepén lévő délkör helyi középidejével. Nálunk a Közép-európai időt használjuk, amely zóna közepe Greenwichtől keletre 15° szögtávolságban van. Hazánk egész területe ettől a zónaközéptől keletre fekszik, nagyjából a 16. és a 23. keleti délkörök között. Ezeken a helyeken a valódi helyi idő megelőzi a zónaidőt. Minden 1° délkörkülönbség 4 perc időkülönbségnek felel meg. Budapest 4°-kal van keletebbre a zónaközépnél, az úgynevezett helyi állandó -16m.
A napóra elemei
Árnyékvető
Gnómon – egy vízszintes síkon álló függőleges pálca vagy rúd. Egy gnómon segítségével jelölhetjük ki a legstílusosabban a napra felállításához és helyes működéséhez elengedhetetlenül fontos észak-déli irányt. Ezt a módszert illetve segédeszközt hívjuk indiai körnek.
Pólosz – az, amikor az árnyékvető pálca iránya a Föld forgás tengelyével párhuzamos.
Számlap
Az árnyékvető által vetett árnyék a számlapon végig vonulva sorra érinti az órajeleket, amelyek segítségével olvashatjuk le a napóráról az időt.
A napórák két nagy csoportba sorolhatók: rögzített napórák és hordozható napórák. Ezen belül több típus is megkülönböztethető attól függően, hogy a számlap, illetve az órajelek hogyan helyezkednek el.
