Asztro-szilveszter ’08
Egy évvel ezelőtti elsöprő erejű összefoglalónk után ismét összeszedtük a wincseszteren felgyűlt asztronómiai viccességeket, jelen cikk nem jött volna létre, ha nem múlik el a már említett egy év.
Hírportálunk az év honlapja lett, emellett a Mikulás különdíját is kiérdemelte (az év legzseniálisabb reklámja következik!).
Az IAU, az ÁUÁ és az UNESCO a csillagászat nemzetközi évévé jelölte ki 2009-et, mely év elé minden eddiginél komorabban nézünk. Nem tudom, de nekem gyanúsak ezek a 9-re végződő évek! Mint ismeretes, az MCSE egyik előképét, a Stella Csillagászati Egyesületet az 1929-ben beköszöntött gazdasági világválság (nem tudom, nem kellene-e CSUPA NAGYBETŰVEL írni?) söpörte el, az MCSE-t magát pedig szintén egy 9-esre végződő évben, 1949-ben szüntették meg különös anyagból gyúrt egyének. A II. világháború is 9-ben, 1939-ben tört ki! 1919 se volt valami sikeres év. Jó lesz vigyázni!
Kezdődik A Csillagászat Nemzetközi Éve!
Igen, kezdődik! Mindjárt bevezetésként tekintsük meg az év nem hivatalos reklámját! Ezt követően váltsuk meg jegyünket az első magyar készítésű űrállomásra:
A szegedi Kétfarkú Kutya Párt utcaművészeti alkotása
Hasonlóan csodálatos az alábbi modern szobor, melyre Csák Balázs hívta fel figyelmünket. Az alkotás Heidelbergben tekinthető meg, nem lehet tudni, pontosan miről is van szó, talán valaki focizni akar:
A focista csillagász (FC Heidelberg)
2009-ben ünnepeljük az első magyar űrutazás 30. évfordulóját, ha hinni lehet az alábbi kártyanaptárnak (nem lehet):
Egyébként megnyugtatjuk olvasóinkat, a csillagászat évét nyugodt, csendes háttérrel fogjuk megvalósítani. Örömhír, hogy Szitkay Gábor nemrégiben önkéntes hardver-átrendezésen esett át. A Richter-skálán mért horkolás-együtthatója reményeink szerint számottevően csökkent, amivel nagy jót tett a Kárpát-medence magyarságával. Műtét közben, majd betegágyán is az MCSE-t éltette, biztosak lehetünk benne, hogy ha bekövetkezik az elkerülhetetlen a nagyon távoli jövőben, akkor még a ravatalon is időnként felül, és az MCSE-t éljenzi:
Ki a legcsinosabb asztro-mikulás?
A kérdés erősen foglalkoztatta ez év december 6-án a közvéleményt. A kérdést csakis a közvélemény döntheti el, ezért szavazásra tesszük fel ezt a fontos közügyet (honlapunkon lehet szavazni!):
Budai Edina Barbara (Polaris Csillagvizsgáló)
E. Kovács Zoltán (Kecskeméti Planetárium)
Tótik József MCSE-tag (Északi-Sark)
Eredmények
Az elmúlt év jelentős eredménye, hogy végre lehet csillagászatból is érettségizni. Az alábbi cikk nem kamu, valóban lehet érettségizni szeretett tudományágunkból Kecskeméten (Sanyi, hallod, írd már meg a cikket a Meteornak! – Mzs).
E sorok írójának régi álma volt, hogy végre képet közölhessen a legjobb Drakuláról, Lugosi Béláról. Az USA-ban messze legismertebb magyar színészről nemrégiben kisbolygót neveztek el, ami a médiát is lázba hozta:
A kötelező vicces képek után forduljunk a világhálóhoz, akárcsak Gilberto Gil, Brazília kulturális minisztere, aki épp az internetet dicsőítő szerzeményét adja elő. (Adjunk hálát a sorsnak, hogy magyar kollégája nem erőlteti ezt a műfajt.) Gil egyébként hazájában nagy sztár, de valószínűleg nem minisztersége miatt szeretik, hanem azért, amit a Tropicalosmo összművészeti mozgalom jeles képviselőjeként letett az asztalra, hangjegyek formájában. Nagyon rendes ember, még a nóvarobbanást is megénekelte.
Irány a Naprendszer!
Gyakran kapunk felkérést ismeretterjesztő előadásra, ilyenkor gyakran kérik azt, hogy a Naprendszerről “úgy általában” beszéljünk, ami – lássuk be – nem is olyan könnyű feladat. Épp ezért elkészítettünk egy előadói segédletet, amelynek segítségével abszolúte tökéletes Naprendszer-előadást lehet tartani.
Mint tudjuk, a Naprendszer legfontosabb égitestje maga a Nap, hiszen róla nevezték el a rendszert. A Naprendszer egypártrendszer, államformája diktatúra. Ez azt jelenti, hogy mindenki úgy ugrál, ahogy a Nap fütyül. Még minimumban is mindenki úgy ugrál, hiszen Here Comes The Sun (ilyen összeállításban már sohasem hallhatjuk ezt a Beatles-klasszikust). Mint ahogy a Naphoz legközelebbi bolygót, a higanymozgású Freddie Mercury-t sem, aki ezen a videón épp megérkezik 1986 Budapestjére, mint nagyon nagy sztár, és azon viccelődik, eladó-e a Parlament. Freddie, aki iránt nehéz rokonszenvet érezni e poénkodás után, bizony már nagyon régóta nem dalolja, hogy Tavaszi szel vizet ároszt. A “Queen” Freddie nélkül bizony nem az az 1986-os Queen, és már nem is lehet soha az, idén ismét Budapesten járt. A már csak múltjából (≈Mercury) élő zenekar ezúttal nem hagyott mély nyomokat (igen, vannak pótolhatatlan emberek!) és az új Queen-lemez sem bocsátható meg Brian May-nek csak azért, mert csillagász. Az eredmény szürke és jellegtelen. Pihentetésül andalodjunk el a Messenger idei Merkúr-felvételein! Komolyzene-kedvelőknek pedig Gustav Holst Merkúrja (a szárnyas hírnök) jelenthet felüdülést.
Nem szürke és nem is jellegtelen a Shocking Blue negyven évvel ezelőtt született örökzöldje, a Venus a magyar származású Veres Mariskával (1947-2006). Ebből csinálta aztán a Bananarama ezt a szörnyűséget.
Sorrendben a következő bolygó a Föld, melyről bőséges anyagunk van. Hello Earth! Füleljünk csak kicsit a zseniális Kate Bush-ra! Nem, kedves hallgatóink, nincs másik Earth, ez az egy van, erre kell vigyázni. A Mars terraformálása mese (ma még). És különben is, a legjobb Mars is sokkal pocsékabb hely a legrosszabb Földnél. Füleljünk, mintha a Columbiával társalogna valaki a háttérben – 1985-ben, amikor a Hello Earth készült, még vígan szárnyalt a Columbia és a Challenger is. A Challenger-katasztrófa emlékére az űr-rock hazai nagymestere, az Omega készített klipet 1986-ban.
A Földön lehet pl. “meteorozni”, amint azt Dee D. Jackson előadja Meteor Man c. produkciójában, mely kiválóan összegzi az emberiség egyik különösen sötét korszakát, a diszkómániát. És hangnélküli hősnőnk még fokozza is, egy Tűzgömbbel! Van nálunk napkelte és napnyugta és napforduló és holdkelte. Szóval jó kis bolygó ez a Föld.
Egyébként, “mint tudjuk”, a holdutazás mese volt, Gagarin soha nem is létezett. Buzz Aldrinnak is elkezdte egy fószer mondogatni ezt a csalás dolgot, bár ne tette volna! Aldrin hamar megunta a dolgot, és lecsapta az ipsét, mint egy taxiórát. Kövessük mi is a példáját, például így. A kérdés, hogy járt-e (amerikai) ember a Holdon, számunkra nem kérdés. Az viszont igen, hogyan romolhatott úgy el a világ, hogy e sorok írója lassan már Michael Jackson holdjárását is visszasírja… Ezt korrigálandó vidám percek következnek, ha megnézzük a Spotnicks 1962-es keltezésű, Rocket Man című opuszát. Azok a borzalmas szkafanderek!
A budapesti IMAX-moziban bemutatták az ISS-ről készült 3D-s filmet. Tényleg látványos, az ember szinte belenyal a felé lebegő vízcseppbe. De azért a kisördög mindvégig rugdalta e sorok írójának bokáját a moziban! “Te, figyelj, tök jó ez az ISS, csak kicsi. Az az igazi űrállomás, ami jó tágas, nem kell benne nyomorogni, mint ebben a mostani szardíniásdobozban, és még szaladni is lehet benne. Így ni, látod?” Hát igen, a Skylab böhöm nagy állomás volt.
Következő bolygónk a Mars. Roppant népszerű hely, többet beszélnek róla, mint a Földről. Igaz, vannak, akik azt képzelik, a Földön is a Marson vannak. (Következik egy borzalmasan rossz poén: vizet találtak a Marson! Elnézést.) Ha Mars, akkor Marsbéli krónikák. A Solaris zenekar újabban szép sikereket arat az Újvilágban, hallgassunk bele klasszikus alkotásukba! Van egy barátom a Foboszon! Ezt nem egy szovjet szondaszerelő dalolja, hanem Happy Rhodes (I have a friend in Phobos). A négyoktávos énekesnő e sorok írójának egyik aktuális kedvence, tekintsünk bele egyik hátborzongató produkciójába (csak erős idegzetűeknek)!
Következik a kisbolygóöv, itt nem könnyű megfelelő opuszt találni, lássuk-halljuk Eros Ramazzottit a nagyszerű Tina Turnerrel: Cosas de la vida.
A népharag elsöpörte a NYISZ-t! Reméljük, az EU is ezt teszi 2009-ben.
A The Cure az 1994-es üstökösbecsapódást énekelte meg, és Trainnek is volt néhány jó hangja a Jupiterről.
Volt nekünk egyszer egy olyan jazz-rock zenekarunk, hogy Saturnus, íme egyik produkciójuk, a Funky-rock. További kihívást jelent az Uránusz-dal meghallgatása. Akkor már inkább az InMe Neptune c. elkövetése! De ne feledkezzünk el azért Klaus Doldinger 1971-es keltezésű Uranusáról se! A hetvenes évek elején járunk, az akkori zenei világ tele volt ilyen kísérletekkel.
Az egykor oly büszke nagybolygó, a Pluto (Plútó) további megaláztatáson esett át, “őt” és a hozzá hasonlókat plutoidának kell mondani, még akkor is, ha nem áll rá a szánk. Mint valami betegség, úgy hangzik az, hogy plutoida. 2009-ben az IAU ismét közgyűlést tart, várható, hogy a Plútó-pártiak huszáros rohammal megpróbálják visszaállítani a Pluto nagybolygó státuszát. “Ha Rio de Janeiróban terroristák robbantgatnak “véletlenül” az IAU-közgyűlés idején, MI, igazhitű törpebolygópártiak tudni fogjuk, merről fúj a szél.” Így szól a Nekünk Nyolc elnevezésű nyolcbolygópárti konzorcium nemrég kiadott közleménye. Clare and the Reasons mindenesetre kilencbolygósok, egy bájos klippel próbálnak segíteni a Naprendszer kivert kutyáján. Plútó kedves, szörnyű hírem van. Azt írja a New York Times, trónfosztott vagy… Meglátjuk, mire mész ezzel a dallal, szegény kicsi Plútó.
Itt már az üstökösök jönnek, íme egy kis dalocska a Hale-Bopp-ról és egy ritkaság a Kohoutekről, 1974-ből, a Kraftwerk előadásában. (Könyörgöm, kerítse valaki elő a Halley-t a Neotontól! – Mzs)
Nézzünk fel az égre, tekintsünk meg búcsúzóul Kate Bush-t (The Big Sky), aki egy 25×100-as óriásbinokulárral fürkészi az égi változásokat (fellegjáró figurák: pilóták, űrhajósok, valamint Superman társaságában). Szívderítőbb látvány, mint névrokona, George, aki szintén búcsúzik.
Mielőtt mi is elbúcsúznánk, íme egy klip a zseniális Imogen Heaptől, a Headlock. A hölgy elképesztően tehetséges, és ez már bizony a 21. század popzenéje. És még távcsövezik is egyet a kedvünkért Imogen!
Boldog új évet!