Égi kalendárium: 2015. augusztus

Augusztus az amatőrcsillagászok legkedvesebb hónapja. Az éjszakák egyre hosszabbak, a Tejút magasan áll a kora esti égen, hajnalban pedig már megjelennek a téli csillagképek. Idén kiváló láthatósága lesz a Perseidák meteorrajnak, emellett az utolsó nyári hónap számos más érdekességet is tartogat.

A bolygók láthatósága

Merkúr: A hónap folyamán megfigyelésre kedvezőtlen helyzetben van. Felkeresése megkísérelhető napnyugta után a nyugati látóhatár közelében. 1-én fél órával nyugszik a Nap után, a hónap végére ez az érték csak 10 percet javul.

Vénusz: A hónap nagy részében a Nap közelsége miatt nem megfigyelhető, 15-én alsó együttállásban van a Nappal. Augusztus utolsó napjaiban viszont láthatósága villámgyorsan javul, 31-én már másfél órával kel a Nap előtt, jól látható a hajnali keleti ég alján. Fényessége -4,4m-ról lecsökken -4,0m-ra, majd visszafényesedik -4,5m-ra. Átmérője 52,5″-ről 58,3″-re nő, majd visszacsökken 53,3″-re. Fázisa 0,07-ról 0,009-re csökken le, majd visszahízik 0,08-ra.

Mars: Előretartó mozgást végez az Ikrek, majd a Rák csillagképben. Hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a keleti látóhatár felett. Fényessége még tovább csökken, 1,7m-ról 1,8 m-ra, látszó átmérője viszont 3,6″-ről 3,7″-re nő.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Oroszlán csillagképben. A hónap elején még közel egy órával a Nap után nyugszik, napnyugta után kereshető a horizont közelében. Pár nap múlva már belevész az alkonyat fényébe. 26-án együttállásban van a Nappal. Fényessége -1,7m, átmérője 31″.

Szaturnusz: 2-ig hátráló, majd ismét előretartó mozgást végez a Mérleg csillagképben. Éjfél ekörül nyugszik, az éjszaka első felében látszik a délnyugati ég alján. Fényessége 0,5m, átmérője 17″.

Uránusz: Késő este kel, az éjszaka nagy részében látható a Halak csillagképben.

Neptunusz: Az esti órákban kel, az éjszaka nagy részében megfigyelhető. A Vízöntő csillagképben végzi hátráló mozgását.

Az Aldebaran-fedés augusztus 8-án

A legfényesebb, legalább 1 magnitúdós csillagok közül négyet fedhet el a Hold, idén elkezdődik a legészakabbra elhelyezkedő ilyen csillag fedéssorozata. Az Aldebaran (alfa Tauri) ráadásul egy laza nyílthalmaz, a Hyadok szélén foglal helyet, ilyenkor még néhány további szabadszemes csillag okkultációjára is sor kerülhet.

A jelenségsorozat első tagja ezen az augusztusi hajnalon következik be, sajnos nagyon közel a horizonthoz. A légköri fényelnyelés ellenére látványos fedést figyelhetünk meg. Kedvezőbb helyzetben az ország keleti felén élők vannak, ott 2-3 fok magasan lesz a Hold a csillag előbukkanásakor, míg a délnyugati határszélen éppen a horizont alatt. Az itt élők holdkeltekor a peremtől néhány ívpercre tartózkodó csillagot láthatják csak. A megfigyelhetőség határvonala nagyjából a Győr-Székesfehérvár-Szekszárd vonal, ettől keletre figyelhető meg az előbukkanás. Nagyszerű látvány lesz a deformált holdperemen felbukkanó vöröses, vibráló fényű csillag.

Az Aldebaran Nyíregyházáról nézve 23:04:50 UT-kor lép ki a Hold pereme mögül.

A 67P/Churyumov–Gerasimenko-üstökös

A Rosetta-űrszonda látogatása nyomán világhírű üstökös bolygónkról meglehetősen rossz helyzetben lesz látható, de a perihéliumán augusztus 13-án áthaladó üstökös fényessége ebben a hónapban talán eléri a 13 magnitúdót. Ilyen fényes volt 1969. szeptember 11-én, amikor Szvetlena Ivanonva Geraszimenko lefotózta, majd másfél hónappal később Klim Ivanovics Csurjumov a lemezen megtalálta. A 6,45 év keringési idejű üstököst azóta minden napközelsége alkalmával észlelték, legnagyobb fényességét 1982-ben érte el, amikor 0,391 CSE-s földközelségének köszönhetően 9 magnitúdóig fényesedett. A következő, 2021-es visszatérése majd hasonlóan kedvező láthatóság mellett zajlik, ám addig be kell érnünk idei látványával.

Közelkép a Churyumov-Gerasimenko-üstökösről (a Rosetta felvétele).

Közelkép a Churyumov-Gerasimenko-üstökösről (a Rosetta felvétele).

A napközelbe jutó üstökös a Taurus, majd a Gemini csillagképekben észlelhető a hajnali égen. Az ekliptika közvetlen közelében kelet felé haladó, naponta 1 fokot megtevő, 13 magnitúdós égitestet 7-én hajnalban a laza IC 2157 jelű nyílthalmaz keleti szélénél láthatjuk, másnap pedig a szépséges M35 déli pereménél észlelhetjük, ami az asztrofotósok számára kínál remek témát. A pirkadat kezdetén 20 fok magasan álló üstökös megtalálását segítheti, hogy 21-én hajnalban 13′-cel délre láthatjuk az 5,2 magnitúdós Omega Geminorumtól, 24-én pedig 21′-cel északkeletre látszik majd az 5,9 magnitúdós 48 Geminorumtól. Érdekes együttállása lesz a hónap utolsó hajnalán, de előbb lássuk a következő augusztusi célpontot…

Gömbhalmazok között

A nyár vége felé közeledve sem kell lemondanunk kedvenc gömbhalmazaink látványáról. Hiszen még sokáig követhetőek nyugaton az északabbiak: az M13 és M92 egészen október végéig kedvező helyzetben marad, de az Ophiuchusban látható M10 és M12 is elérhető október közepéig.

Keletebbre, a Tejút peremén néhány látványos halmaz megfigyelésével tölthetjük a derült éjszakákat. Közülük is a legismertebb, sokak szerint legszebb, az M15. Az ε Pegasitól északnyugat felé kell megtennünk 4 fokot, hogy a gömbhalmazhoz eljussunk, itt szinte azonnal észrevesszük két fényes csillag közelében, amelyekkel háromszöget alkot. Kis nagyítású keresőtávcsövekben a halmaz teljesen csillagszerűnek tűnhet, de 10x-es nagyítás már bolyhosnak mutatja. A 6,5 magnitúdós égitest a legsűrűbb gömbhalmazok egyike, kis műszerrel is feltűnően látszik sűrű, de mégsem teljesen csillagszerű magja. A csillagraj nem könnyen bontható, ehhez legalább 15 cm-es távcsőre és 150-200x-os nagyításra van szükség. Érdekessége, hogy egyike azon kevés gömbhalmazoknak, amelyben planetáris köd található (ez a Pease 1), de ennek megfigyeléséhez nagyon nagy műszer (40-50 cm) és OIII szűrő kell.

13 fokkal dél felé található egy másik emblematikus gömbhalmaz, amely sem fényességében, sem szépség terén nem marad el az M15-től: ez az M2. A Vízöntő három gömbhalmaza közül ez a legfényesebb, kiváló égen szabad szemmel, ha nem is könnyen, de látható. Szerkezete nem olyan tömör, mint az M15-é, talán ennek köszönhetően, egyes vélemények szerint, szebbnek is tűnik a távcsőben. Viszonylag könnyen bontható, legfényesebb csillagainak felbontásához 10-15 cm-es távcső és 100x körüli nagyítás már elegendő. Mégsem lesz olyan könnyű dolgunk, mint az M13 esetében – az M2 még mindig tömörebb, mint a nyári halmazok többsége.

Az NGC 5466 gömbhalmaz Tóth Krisztián felvételén.

Az NGC 5466 gömbhalmaz Tóth Krisztián felvételén.

A harmadik feltűnő gömbhalmaz az égboltnak ezen a szakaszán az M30, amely az M2-től több mint 22 fokkal délebbre, már a Kos csillagképben található, deklinációja -23 fok. Mindez már sejteti, hogy megfigyelése nem könnyű, hiszen jó déli horizont és kedvező átlátszóság szükséges hozzá.

A 7,5-8 magnitúdós égitest már binokulárral is látható, de nem több egy tömör foltocskánál. 10 cm-es műszerek már általában szépen mutatják erős központi sűrűsödését, ahonnan két-három, jól felismerhető csillaglánc nyúlik ki. Ezek a láncok nagyobb nagyítással néhány csillagot is megmutatnak: a halmaz legfényesebb vörös óriásait. Nagyon kevés olyan gömbhalmazt ismerünk, amely az M30-hoz hasonlóan különleges belső szerkezettel rendelkezne!

A apró Delfin csillagkép decemberig kényelmesen látható marad az égen, így könnyedén felkereshetjük a benne található szép gömbhalmazt, az NGC 6934-et. Ez az égitest a delfinalakzat legdélebbi, ε jelű csillagától 3,85 fokkal dél felé helyezkedik el egy 6,5 és egy 7 magnitúdós csillag szomszédságában. Kicsiny ezüstös foltja nagyon szép látványt nyújt a távcsőben, különösen 20 cm feletti távcsövekkel mutat jól. Peremén, a magtól alig 1,8’-re, egy 9 magnitúdós előtércsillag található. Mérete eléri az 5-6’-et, de vizuálisan inkább csak 3’-nek látjuk. Nincs erős sűrűsödése, de szerkezetében némi rétegesség fedezhető fel, elfordított látással erősen megnő a kiterjedése. Legfényesebb csillagai 13-14 magnitúdósak, így érdemi bontást 20 cm feletti műszerektől, nagy nagyításon remélhetünk.

A Perseidák 2013-as maximuma Pável Zoltán montázsán.

A Perseidák idei maximuma augusztus 13-án 07:00 UT körül várható (ZHR=80), ennek megfelelően az augusztus 12/13-i éjszaka láthatjuk a legtöbb rajtagot, azonban a megelőző és a következő éjszakákon is jelentős meteorhullás várható. Idén igen kedvező holdfázis mellett kísérhetjük figyelemmel “Szent Lőrinc könnyeit”. Képünkön a Perseidák 2013-as jelentkezése látható, a montázst Pável Zoltán készítette.

Meteor 2015 Távcsöves Találkozó

Idei távcsöves találkozónkat ismét a Gerecsében tartjuk, megszokott helyszínünkön, a Tarján melletti Német Nemzetiségi Ifjúsági Táborban, augusztus 13-16. között, minden korosztály számára. Az autóval és Volán járatokkal egyaránt jól megközelíthető táborhely Tarján községtől 2 km-re D-re található, a Tatabánya-Tarján műút mellett, kb. 300 m tengerszint feletti magasságban. A helyszín közvetlen zavaró fényektől mentes, óriási “észlelőréteken” használhatjuk távcsöveinket.

GPS-koordináták: 47.59213, 18.49482

Az előadni szándékozók jelentkezését várja Mizser Attila táborvezető az mcse@mcse.hu címen!

 

További tábori információk

Ajánljuk...