Virtuális Messier-hétvége
A hosszú hétvégére meghirdetett észlelőakciót a kedvezőtlen időjárás ugyancsak “perturbálta”, mindazonáltal szívesen közöljük a beérkezett beszámolókat.
Keszthelyi Sándor, Bucsu
Az 2021-es virtuális Messier-észlelőhétvégén Bucsuban felhős idő volt március 12-én, 13-án és 14-én este. Viszont március 15-én már reggel kiderült, igaz napközben felhők is vonultak. Egész délután erős szél fújt, amely naplemente után lecsendesedett, majd 19 órára teljes szélcsend lett. Az ég felhőtlen volt és eléggé tiszta. A nyugati ég alján nyugodni készült az 55 órás holdsarló, erős hamuszürke fénnyel, amikor kitelepültem a kert közepére. Még +5 fok volt. 19:30-kor kivittem az állványra szerelt 102 mm-es refraktort, és az állvány nélküli 20×80 mm-es binokulárt. Úgy terveztem a Messier-objektumokat nézni, hogy csak nyílthalmazokat és gömbhalmazokat veszek célba. Még ezekből is 59 darab van. Ez is sok, így aztán a lencsés távcsővel nem, csakis a binokulárral nézelődtem.
Szalai Péter volt szíves a mai napra és az észlelőhelyemre lefuttatni a 110 Messier-objektum időrendi listáját (Don Machholz – Messier Marathon Observer’s Guide alapján). Ebből az OC és a GC (azaz Open Cluster és Globular Cluster, magyarul nyílthalmaz és gömbhalmaz rövidítéssel: NY és GH) jelzésűeket sorban beleírtam egy spirálfüzetbe. A Messier lista elemei közé annyi helyet hagytam, hogy oda egy leírásom odakerülhessen. Úgy látszott, hogy az ilyen típusú halmazok 18-an vannak a koraesti égen. Éjfél körül további 6 jön. A maradék 35 objektum a hajnali égen lesz.
Egy kerti asztalra terítettem ki a papírjaimat. A halmazok megkereséséhez a Pleione csillagatlaszt (leánykori nevén RdC atlasz) füzetét használtam. A folyamat egy objektumnál ez volt: a tompafényű elemlámpát feloltottam, az adott csillagképet megkerestem az atlaszban, ott az M-objektumot megnéztem a térképem és a helyét memorizáltam a csillagalakzatokhoz képest. Leoltottam a lámpát. A 20×80-asban megkerestem az égen a Messier célpontot. Pár percig néztem, KL-al is, EL-al is, memorizáltam a kinézetét, a méretét, az alakját. Utána egy erősebb elemlámpa fényénél leírást készítettem a füzetbe. Ez a módszer így nem vakított el, mert nagyrészt fényes, könnyen észrevehető objektumokról volt szó. Amúgy is a falu utcáin sorakozó lámpaoszlopokon lévő világítótestek miatt mindig került valahonnan a szemem sarkába fény.
1./ M52 NY Cas, 19:42-kor: Éppen észrevehető kicsi folt. 5-6 ívperc kiterjedésű, alaktalan. A DNy-i részén egy fényes csillag van. Amúgy sok pici alkothatja. KL-al és EL-al is ugyanolyan.
2./ M103 NY Cas, 19:45-kor: A delta Cas közelében egy 5-6 ívperc méretű folt. 4-5 fényesebb csillaga van. Sok halványabb csillag is sejthető, így EL-al jobb a látvány.
3./ M34 NY Per, 19:49-kor: A béta Per és a gamma And között egy nagyméretű, nagyon szép halmaz. Legalább 20-25 fényesebb csillaga van. A belső fényesebb rész 7-8 ívpercnyi, az grízes, azaz talán halvány halmaztagok sokasága lehet itt. Az egész halmaz 15-18 ívperc átmérőjű. Laza, egyenetlen az egész.
4./ M45 NY Tau, 19:56-kor: Szabad szemmel is jól látszik a kis szekér alakú halmaz, 0,5 fok átmérővel. A 20×80-as 3,5 fokos látómezőjében: a fele látómezőt kitölti a sok csillag csoportosulása. Gyönyörű látvány! Megszámlálhatatlan számú csillag, 50-60 darab bizonyosan van benne. Ebből 10 igen fényes. A legfényesebb 4-5 csillag körül bizonyosan ott lévő, de derengő, diffúz fátyolosodás látszik. Ezen ködök alakja nem teljesen egyforma fényű és alakú – így nem az optika hibája, vagy nem esetleg pára miatt keletkezik.
A sorban most az M79 következne, ami egy gömbhalmaz. Ez a Lep csillagkép alján van. Sajnos ezt a lista nem jó sorba tette. Erről már lekéstem. Ez 20:00-kor már nagyon alacsonyan volt és ott már házak, fák takarják, vagy egy utcai lámpa fénye besüt a csőbe. Ezt előre kellett volna venni! Haladtam tovább.
5./ M35 NY Gem, 20:11-kor: Feltűnő, fényes, gyönyörű halmaz. 20-25 ívperc átmérőjű területen 10 fényesebb és 20-30 halványabb csillag. Alakja háromszögre emlékeztető.
Most az M37, M36, M38 következett volna az Aur-ban. 20:13-kor a semmiből felhők jöttek északnyugati irányból és letakarták ezt a csillagképet és környékét. Továbbmentem és a téli Tejút alsó sávja környékén vettem célba Messiereket.
6./ M41 NY CMa, 20:15-kor: A Sziriusz alatt van. Nagyon szép nyílthalmaz. 10-12 ívperc átmérőjű, ellipszis alakot mutató. 12-13 fényes csillaga van rendszertelenül elszórva. A középső 6-8 ívperces részben sok a halvány csillagocska.
7./ M93 NY Pup, 20:25-kor: 4-5 közepes fényű csillag. EL-al egy 5-6 ívperces mező bomlik ki körülöttük halvány csillagokból, amorf alakzatként. Sokáig nézve és EL-al 8-9 ívperces méretűvé válik.
8./ M46 NY Pup, 20:29-kor: Nagyszerű, jól látható nagy folt. KL-al 8-10 ívperc, de EL-al 18-20 ívperc méretű lehet. Néhány fényes és sok halvány csillag mezője.
9./ M47 NY Pup, 20:32-kor: Az M46-tal egy látómezőben, attól nyugati irányban. Olyasmi, az M47, mint az M46, csak fele akkora méretben, amorfabban, és halványabban. KL-al 5, EL-al 10 ívperc méretű. Azért ez is szép derengés EL-al. 1-2 közepes fényű csillag is látható benne, vagy előtte.
10./ M50 NY Mon, 20:37-kor: Jól észrevehető folt. KL-al 8-10 ívperces ellipszis, észak-dél irányú hossztengellyel. EL-al szebb, sok halvány csillag alkotja, így viszont kerek alakú. Az egész látványa olyan, mint egy “mini M44”.
11./ M44 NY Cnc, 20:39-kor: Szabad szemmel is látni a foltját. 20×80 B-vel nagyon nagy méretű, talán 48-60 ívperc is lehet. 25-30 fényes és nem nagyon eltérő fényességű csillag alkotja. Halványabbak alig vannak. Már túl nagy a húszszoros nagyítás, a csillagok között sok az üres rész. Azért látványos!
Az Aur maradt a felhő mögött. A felhőzet egyre terjedt a zenitből dél felé, már a Cnc többi részét is elérte. Így az M67 a Cnc-ban és az M48 a Hya feje mellett bujkált a felhők között. Ezért 20:50-kor abba kellett hagynom a Messier-objektumok közötti lépkedést. Később is kinéztem. 21:50-kor a borultság teljes lett, egyetlen csillag sem volt az égen. 22:30-tól viharos szél kerekedett és szitálni kezdett az eső. 23:55-ig várakoztam, aztán feladtam.
Uhrin András, Stavanger, Norvégia
A borult, esős hétvége után hétfőre szeles, de ragyogóan tiszta volt idő köszöntött be. Napnyugta után pengeélesen rajzolódott ki az égen az alig 2 napos holdsarló – ám keleten, a hegyek felett felhők tornyosultak, ezért a sötét ég alá való kitelepülésről és a Messier-objektumokról le kellett mondanom. Ehelyett a társasház tetőteraszára vittem ki a távcsöveket (12 L, 15×70 B), ahol fényszennyezés mellett is jól észlelhető változók kerültek terítékre. A maximumfényességhez közelítő R Tri-vel kezdtem, mielőtt a fák közé merült volna, majd következett a többi félszabályos (Z UMa, V CVn, ST UMa, RS Cnc, SV Cas) és mira (R Cas, T Cas, S UMa, R Leo) csillag, amit rendszeresen követek. Mivel a Betelgeuzéből és az S Perseiből most sem lett szupernóva, a legtöbb izgalmat a fényességét váratlanul stabilizáló SS Cyg és a sokéves stagnálás után felfényesedő TX CVn szolgáltatta… volna, ha éjfélre nem érkeznek meg a város fölé is a felhők. Remélem, a következő napokban több szerencsével járok. Hétfő este 15 fénybecslésig jutottam, amiket azóta fel is töltöttem az MCSE adatbázisába.
Virtuális beszélgetés a virtuális hétvégén
Március 15-én este öt amatőrcsillagász tartott konferenciabeszélgetést Messier-ről, objektumairól, a maratonról. A sok-sok-hasznos tapasztalatot is megvitató beszélgetés az MCSE Youtube-csatornáján megtekinthető:
Virtuális beszélgetés Charles Messier-ről, a nagy francia csillagászról, a Messier-objektumokról, a Messier-maratonokról, akár vizuálisan, akár fotografikusan. Mizser Attila (104) beszélgetőtársai: Sánta Gábor mélyég-rovatvezető (109), Görgei Zoltán Hold-rovatvezető (105), Nagy Mélykuti Ákos üstökösrovatvezető (96, fotografikus) és Molnár Péter, az MCSE titkára. Mikor és honnan érdemes próbálkozni a maratonnal ahhoz, hogy egyetlen éjszakán végigészlelhessük a 110-es listát? Binokulárral vagy távcsővel eredjünk a Messier-objektumok nyomába? Milyen esélyeink lehetnek, ha kisebb, 15×70-es binokulárral vagy akár szabad szemmel teljesítjük a maratont? Szabad-e, illik-e goto-t használni vizuális maratonkor? Mik a fotografikus Messier-maraton buktatói?
31 órás holdsarló
Március 14-én két hajdúböszörményi kollégával beszéltünk meg találkozót a 35-ös főút mellett Józsa és Hajdúböszörmény között. Egy kis földúton remek megfigyelőhelyet találtunk.
Sajnos az égboltnak csak kis sávja volt derült, így abban bízhattunk csak, hogy ebben megleljük a sarló. 17:30-kor kezdtük a keresést; közben beszélgettünk, nevetgéltünk. Ám ahogy telt az idő egyre mérgesebb lettem, mert nem tudtam, hogy a csudába nem látszik ez a fényes sarló. Barátaim 18:20 körül elmentek, mert elfoglaltságuk volt. Ám, amint kikanyarodtak autóikkal az útra abban a pillanatban megláttam a Holdat a binokuláromban. Azonnal elkezdtem fotózni; 3 percig láttam csak a sarlót, addig fotóztam folyamatosan. Az első megpillantáskor a kora 30 óra 59 perc volt. További részletek az észlelésfeltöltőn.
Cseh Viktor felvétele a 30h59m korú holdsarlóról. Canon EOS 1100D, Kamera érzékenység: 800, Expozíció (s/ms): 1/30 s
