A magyar költészet napján “ne válasszunk magunknak csillagot”?

Petőfi egyik derűs életképe A négyökrös szekér. A jól ismert vers szerint a költő egy bizonyos Erzsikével választ magának csillagot. De melyik lehetett az a választott csillag?

Lássuk először a jól ismert költeményt:

A NÉGYÖKRÖS SZEKÉR
 
Nem Pesten történt, amit hallotok.
Ott ily regényes dolgok nem történnek.
A társaságnak úri tagjai
Szekérre ültek és azon menének.
Szekéren mentek, de ökörszekéren.
Két pár ökör tevé a fogatot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.
 
Világos éj volt. A hold fenn vala;
Halványan járt a megszakadt felhőkben,
Miként a bús hölgy, aki férjinek
Sírhalmát keresi a temetőben.
Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön.
S vett a füvektől édes illatot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.
 
A társaságban én is ott valék,
S valék szomszédja épen Erzsikének,
A társaságnak többi tagjai
Beszélgetének s énekelgetének.
Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez:
“Ne válasszunk magunknak csillagot?”
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.
 
“Ne válasszunk magunknak csillagot?”
Szólék én ábrándozva Erzsikéhez,
“A csillag vissza fog vezetni majd
A mult időknek boldog emlékéhez,
Ha elszakaszt a sors egymástul minket.”
S választottunk magunknak csillagot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.
 
Borjád1845. szeptember 26. – október 7. között
 
Petőfi életrajzírói szeptember 26. és október 7. közé teszik a vers születését. A csillag rejtélyét Ponori Thewrewk Aurél is próbálta megfejteni, szerinte a választott égitest a Jupiter lehetett, a kérdéses szekerezés pedig 1845. október 15-én vagy 16-án történhetett. Bővebben itt olvashatunk erről.
 
Befejezésül hallgassuk meg a verset Latinovits Zoltán előadásában:

Ajánljuk...