Égi kalendárium: 2011. december

A téli hónapok során a Kárpát-medencére sajnos nagyon gyakori az ún. hidegpárna jelensége: ekkor több száz méter vastagságú ködréteg üli meg hazánkat. Szerencsés esetben magasabb hegyeink kiállnak a ködtengerből, és miközben idelent nyirkos, szmogos időjárás keseríti mindennapjainkat, odafent nappal hétágra süt a Nap, éjszaka pedig szép csillagos az ég. Mint például egy évvel ezelőtt a Mátrában, Kuli Zoltán felvételén:

Érdemes figyelemmel kísérni az időjárással foglalkozó honlapokat vagy éppen a Sat24 oldalát. Ha tehetjük, legalább sétáljunk egyet a “felhők felett”, szakadjunk ki a téli depressziós sötétségből, este pedig észleljünk, és küldjük is be eredményeinket a Meteor számára!

A bolygók decemberben

Merkúr: A hónap első harmadában nem figyelhető meg. 4-én van alsó együttállásban a Nappal. 10-én már kereshető a hajnali ég alján, láthatósága gyorsan javul, 23-án kerül legnagyobb nyugati kitérésbe, 21,8°-ra a Naptól. Ekkor majdnem két órával kel a Nap előtt, idei legkiválóbb megfigyelhetőségét adva.
Vénusz: Az esti égbolt feltűnő égiteste, magasan a délnyugati látóhatár felett. A hónap elején másfél, a végén két és háromnegyed órával nyugszik a Nap után. Fényessége -3,9-ről -4,0magnitúdóra, átmérője 11,5″-ről 12,9″-re nő, fázisa 0,89-ról 0,83-ra csökken.
Mars: Előretartó, de egyre lassuló mozgást végez az Oroszlán csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka második felében figyelhető meg. Fényessége 0,7-ről 0,2 magnitúdóra, átmérője 7,1″-ről 9,0″-re nő.
Jupiter: Hátráló, majd 26-ától előretartó mozgást végez előbb a Kos, majd a Halak csillagképben. Hajnalban nyugszik, az éjszaka első felében a délnyugati égbolt feltűnő égiteste. Fényessége -2,7manitúdó, átmérője 46″.
Szaturnusz: Kora hajnalban kel, az éjszaka második felében látható. Folytatja előretartó mozgását a Szűz csillagképben. Fényessége 0,7magnitúdó, átmérője 16″.
Uránusz: Az éjszaka első felében kereshető a Halak csillagképben. Éjfél előtt nyugszik. 10-én hátráló mozgása ismét előretartóvá változik.
Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg a Vízöntő csillagképben. Késő este nyugszik.

Teljes holdfogyatkozás december 10-én

Az év utolsó fogyatkozása egy teljes holdfogyatkozás, mely magyar idő szerint dél után kezdődik és este fejeződik be. Az idei év második holdfogyatkozása Magyarországról csak részben lesz megfigyelhető, mivel holdkeltekor a Hold már teljes mértékben az umbrában tartózkodik. A Dunántúl délnyugati végében lakók pedig már egy, az árnyékból kibukkanó holddarabka keltében gyönyörködhetnek. A fogyatkozást teljes egészében Ázsia, Ausztrália, a Csendes-óceán és Alaszka lakói követhetik nyomon.

Valamennyi időpont-adatot UT-ban adunk meg, amihez 1 órát hozzá kell adni!

A félárnyék első érintése 11:33:32-kor következik be, és több mint egy óra kell, hogy elnyelje a holdkorongot. Az árnyék 12:45:42-kor jelenik meg égi kísérőnkön. A Hold a Föld árnyékát a déli széle közelében metszi, így elég hosszú idő, 1 óra 20 perc múlva, 14:06:16-kor következik be a totalitás. Röpke ötven perc elteltével, 14:57:24-kor kezd kibukkanni a holdkorong az árnyékból, és 16:17:58-kor hagyja el azt. A félárnyék viszont csak 17:30:00-kor vonul el a Hold korongjáról. A totalitás 51 perc 8 másodperc hosszan tart. Az árnyék 3 óra 32 perc 17 másodperc hosszan időz a holdfelszínen, míg a félárnyék első és utolsó érintése között 5 óra 56 perc 28 másodperc telik el.
A holdfogyatkozás során a Hold a Bika csillagkép keleti régióiban tartózkodik, a leszálló csomópont közelében. Négy nap múlva kerül földtávolba, emiatt lassabban halad az égen. Ez a magyarázat arra, hogy miért ilyen hosszú a teljes jelenség, noha a Hold az árnyékot nem a közepén metszi. A fogyatkozás maximumában, 14:31:49-kor a fogyatkozás nagysága 1,1061 magnitúdó. A Hold középpontja 21,4 ívpercnyire látszik a földárnyék tengelyétől délre. A hold északi pereme csak 6,4 ívpercre van az árnyék közepétől, és 33,3 ívpercre annak szélétől. Ezzel szemben a holdkorong déli pereme 36,5 ívpercre esik az árnyék középpontjától, míg a szélétől csak 3,2 ívpercre távolodik el. Ennek eredménye, hogy a Hold északi fele sokkal vörösebbnek, sötétebbnek látszik, mint a világos déli – mindez látványos színbeli eltéréseket okoz a holdkorong különböző területein.
A penumbrális magnitudó 2,186. Az umbra látszó átmérője 1,3218°, a félárnyéké 2,4046°. A félárnyék gyűrűje 32,48′ vastag, így a lassan földtávolba érő Hold, melynek látszó mérete 30′, bőven belefér.
Ez a holdfogyatkozás a 135-ös Szárosz-család 23. fogyatkozása a 71-ből.

A fogyatkozás menetrendje a Sky and Telescope alapján.Valamennyi időpont-adatot UT-ban szerepel meg, amihez 1 órát hozzá kell adni!

Mivel a Hold már megfogyatkozott állapotban kel fel, a szerencsés asztrofotósoknak ismét lehetősége nyílhat olyan felvétel készítésére, mint Deli Tamásnak 2006. szeptember 7-én, amikor a Hold előtt épp egy utasszállító repülőgép suhant át.

A Garradd-üstökös

A C/2009 P1 (Garradd)-üstökös bben a hónapban eléri napközelségét és maximális fényességét, miközben pontosan észak felé mozog a Hercules csillagképben. Rektaszcenzióban mindössze 5 ívpercet mozdul el egy hónap alatt, deklinációja 6 fokot nő. December 23-ai perihéliuma idején (q=1,551 CSE) fényessége eléri a 7,5 magnitúdót, így az esti égbolt látványos égitestje lesz.

A Garradd-üstökös égi útja (Sky and Telescope)

A Geminidák meteorraj maximuma

Az év legszaporább meteorraja nem az augusztusi Perseidák, hanem a december 7-17. között jelentkező Geminidák. A raj idei maximuma december 14-ére várható, 120 körüli ZHR-értékkel. Sajnos az észlelést nagymértékben befolyásolja az erős holdfény, ezért a halványabb rajtagokat még a fényszennyezéstől távoli helyekről se pillanthatjuk meg.

Kérjük, támogassa az MCSE tagdíjával, adományaival!

December az MCSE-tagság megújításának is az időszaka, így kérjük Olvasóinkat, támogassák egyesületünket tagdíjukkal, adományaikkal, önkéntes munkával!