Égi kalendárium: 2019. február

Szaturnusz-fedés, állatövi fény, csóvás égi vándorok: ízelítő a februári égi kínálatból észlelők számára!

A bolygók járása

Merkúr: A hónap első harmadában a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 10-én már sikeresen kereshető a délnyugati látóhatár közelében. Ekkor 40 perccel nyugszik a Nap után. Láthatósága villámgyorsan javul, 27-én van legnagyobb keleti kitérésben, 18,1°-ra a Naptól. Ekkor több mint másfél órával nyugszik a Napot követően, idei első kedvező esti láthatóságát adva.

Vénusz: A hajnali délkeleti ég ragyogó fényű égiteste. Az ekliptika horizonthoz viszonyított lapos hajlásszöge miatt alacsonyan látszik. A hónap elején három, a végén két és háromnegyed órával kel a Nap előtt. Fényessége –4,3-ról –4,1 magnitúdóra, átmérője 19,2”-ről 15,7”-re csökken, fázisa 0,62-ról 0,72-ra nő.

Mars: Előretartó mozgást végez a Pisces, majd 13-ától az Aries csillagképben. Az éjszaka első felében látható a délnyugati égen, éjfél előtt nyugszik. Tovább halványodik, fényessége 0,9-ról 1,2 magnitúdóra, látszó átmérője 6,1”-ről 5,3”-re csökken.

Jupiter: Előretartó mozgást végez az Ophiuchus csillagképben. Kora hajnalban kel, a hajnali órákban figyelhető meg a délkeleti égen mint fényes égitest. Fényessége –2,0 magnitúdó, átmérője 35”.

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Sagittarius csillagképben. Hajnalban kel, napkelte előtt látható alacsonyan a délkeleti égen. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 15”.

Uránusz: Sötétedés után kereshető a Pisces, majd 6-ától az Aries csillagképben. Folytatja előretartó mozgását. Késő éjszaka nyugszik.

Neptunusz: Előretartó mozgást végez az Aquarius csillagképben. A hónap elején még kereshető az esti szürkületben.

Szaturnusz-fedés február 2-án

Látványosnak ígérkezik az év első bolygófedése: a két és fél napos holdsarló elfedi a Szaturnuszt a hajnali égen. A holdsarló megvilágítottsága mindössze 6%-os. A fedésre alacsonyan, mindössze 6–10 fokkal a horizont felett kerül sor. A Szaturnusz–Hold páros ekkor a Sagittariusban tartózkodik, így csak lassan emelkednek. Az eltűnés idején is már erősen hajnalodik, a Nap csak 2–6 fokkal van a horizont alatt; cserében kényelmes időpontban, 5:42 UT-kor indul az esemény. A jelenség azimutja 135°, azaz éppen délkeleten kerül rá sor. Jó horizontú megfigyelőhelyet válasszunk, így akár holdkeltétől követhetjük, amint a két égitest közötti kezdetben fél fokos távolság fokozatosan csökken. A –6 magnitúdós Hold mellett a 0,6 magnitúdós bolygó szabad szemmel is könnyen fog látszani, a tőle fél fokkal északra lévő 3,7 magnitúdós ο Sagittariival pedig látványos szabadszemes kettőst alkot. A gyűrűk ferdén kerülnek a fényes holdperem mögé az Aristarchus-kráter közelében (maga az Aristarchus már árnyékban lesz, de fényes foltja látszani fog a hamuszürke fényben). A Szaturnuszt kb. 75 másodperc alatt fedi el a Hold.
(További információk és kontaktusidőpontok a Meteor csillagászati évkönyv 2019. évi kötetében találhatók).

A Szaturnusz be- illetve kilépése a február 2-i fedés során.

Esti fénykúp: az állatövi fény

Szép tavaszi estéken, alkonyat után a nyugati égboltot szemlélve, a horizonttól a Fiastyúkig felnyúló ezüstös fénylést figyelhetünk meg: az állatövi fényt. De mi is okozza ezt a különös fénylést?
A kúp alakú képződmény felületi fényessége nagyjából megegyezik a Tejútéval. Zavaró fényektől mentes, vidéki égbolton szembetűnő jelenség – egy újabb égi csoda, ami a városlakók számára láthatatlan. Így a kíváncsiaknak szükségszerű maguk mögött hagyni a zajos utcákat, a rohanó hétköznapokat, és a természettel körülvéve átadni magunkat az élménynek. Mindenképpen megéri.
De mi is okozza az állatövi fényt? A kérdés megfogalmazódott már a 1600-as években, Jean-Dominique Cassini és tanítványa, Niccolo Fatio de Duillers idejében, ők írták le ugyanis először a zodiákus fényt. Érdekes dologra figyelhetünk fel, ha nyomon követjük ezt az égi ezüstszalagot: amint egyre lejjebb kerül a Nap, úgy süllyed a horizont felé az állatövi fény is. Tehát van valami kapcsolata a Nappal ez már bizonyos. Miért pont tavasszal?

Tavasszal az ekliptika – a Nap éves látszó útja az égbolton – meredek szögben hajlik a horizonthoz, ez a különösen jól észlelhetőség oka. A kapcsolat központi csillagunk és az égi jelenség között pedig a bolygóközi porfelhő. Ez egy lapult, az ekliptikára szimmetrikus és a Nap körül forgásszimmetrikus porfelhő, amely a Jupiter pályájáig terjed. Sűrűsége mindössze néhány részecske köbkilométerenként, össztömege pedig csupán egy nagyobb üstököséhez mérhető.

A por utánpótlása üstökösökből, kisbolygókból származik. Ez a rendkívül ritka anyag mégis elég ahhoz, hogy a Nap fénye megcsillanjon a szemcséken. Ezt észleljük mi innen a Földről zodiákus fényként, és ez a magyarázat arra is, hogy miért bújik a Nap után a jelenség a látóhatár alá: minél inkább a horizont alatt van a Nap úgy „húzza maga után” a jelenséget is.

A Napunkkal való kapcsolatát a színkép-elemzés is bizonyította: az állatövi fény spektruma ugyanis egyezik életadó csillagunkéval. Infravörös tartományban is jól megfigyelhető a jelenség, ugyanis a porszemcsék a napfényt elnyelik, és egy részét később infravörös hullámhosszon kisugározzák.

Az állatövi fényt a mai korszerű digitális fényképezőgépekkel viszonylag könnyen megörökíthetjük – használjunk minél nagyobb látómezejű objektívet és minél nagyobb érzékenységet a siker érdekében.
Kora tavasszal már egyre kellemesebbek az esték, és az égbolt is tartogat számos érdekességet. Használjuk ki a szép, derült tavaszi estéket – és vadásszunk az állatövi fényre!

Az állatövi fényt 2014. március 19-én így örökítette meg Kovács Attila Eger mellől. Jól látható, hogy a fénykúp egészen a Fiastyúkig ér.

Üstökös-ajánló

Sajnos jó szokásához híven a január nem bővelkedett felhőktől mentes derült éjszakákban. Remélhetőleg a februári időjárás már kedvezőbben alakul és lehetőség lesz az égi vándorok felkeresésére. Rossz hír, hogy jelentősen megfogyatkozott a kis-közepes (10-20 cm átmérőjű) távcsövekkel akár fotografikus úton elérhető üstökösök száma is, nemhogy a szabad szemmel megfigyelhetőké.

Napnyugta után, de lehet inkább hajnalban érdemes felkeresni a Cygnus (Hattyú) csillagképből a Gyík (Lacerta) csillagkép irányába Észak felé mozgó C/2018 L2 (ATLAS) jelű üstököst. A hónap elején még 9,5 magnitúdósnak becsült üstökös február végére már inkább 11 fényrendű összfényességgel fog rendelkezni. A gyors mozgású és viszonylag fényes üstökös 3-4-i éjjeleken az NGC 6960, majd 6-7-i éjjeleken az NGC 6992, más néven Fátyol köd nyugati, majd keleti ködössége előtt halad el szép fotótémát kínálva.

Gyorsan távolodik a Naptól és a Földtől is a 64P/Swift-Gehrels jelű üstökös, így fényessége ennek megfelelően várhatóan majd 3 magnitúdót fog csökkenni február hónapban, így a jelenlegi 10 magnitúdóról 13 magnitúdóra halványodik. Míg a hónap elején vizuálisan közepes vagy nagyobb távcsövekkel lesz elérhető a Taurus (Bika) csillagképben, addig a hónap végére ezekkel a távcsövekkel már csak fotografikusan, vizuálisan pedig csak nagy távcsövekkel érdemes próbálkozni ugyanitt.

Az üstökös klasszikus példa arra, hogy miért érdemes rendszeresen észlelni ezeket az égitesteket. A 64P/Swift-Gehrels üstökös 9,23 évente tér vissza, de eddig semmi említésre méltót nem mutatott. Azonban idén január elején érdekes kitörést, csóvát, alakot öltött, amit számos amatőr és szakcsillagász is megfigyelt. A furcsa alakzatra és annak keletkezésére egyenlőre még nem született általánosan elfogadott magyarázat.

64P/Swift-Gehrels. 2019.01.02. 18:08 UT 150/750 Newton; Upgrade HEQ5 Pro GoTo Mechanika; Baader Mark III Coma Corrector; ASI 174 MM Camera; Astronomic CLS CCD Filter Zwo L-RGB Filer; ASI 120 MM Autoguider, Sebestyén Attila

A 2018-as év utolsó felfedezettjét a C/2018 Y1 (Iwamoto) üstökös a hónap elején 23 órától lehet felkeresni a Virgo (Szűz) csillagképben. A nagyon gyors mozgású égitest áthalad a Leo (Oroszlán), a Cancer (Rák), a Gemini (Ikerek) csillagképeken és a hónap végére az Auriga (Szekeres) konstellációban kereshetjük fel. A Naptól lassan, de a Földtől gyorsan távolodva a jelenlegi 8,5 magnitúdós fényessége az előrejelzések szerint és azok bizonytalansága miatt valahol a 12-14 magnitúdós tartomány között alakulhat. Tekintve, hogy ez egy friss felfedezés és az üstökösről is kevés adat áll rendelkezésünkre ezért ezt a bizonytalanságot el kell fogadnunk. Az üstökös azonosítását megkönnyíti az égi háttérhez képesti gyors elmozdulás, viszont elég diffúz, így megpillantása nem könnyű.

Egész éjjel megfigyelhető az Ursa Maior déli részén alig mozgó 7,58 év keringési periódusú 123P/West-Hartley üstökös. Fényessége 12,7 magnitúdó körül alakul egész hónapban. Haloványsága ellenére az üstökösnek szép csóvája látszik, igaz egyenlőre csak a külföldi amatőrök által készített fényképeken.

Utoljára maradt két cirkumpoláris üstökös a februári ajánlónkban, melyek egész éjszaka megfigyelhetőek. Ezek közül a 38P/Stephan-Oterma a LYnx (Hiúz) csillagképben látszólag szinte egyhelyben áll, de a valóságban iszonyatos sebességgel távolodik a Naptól és a Földtől is. Ez okozza, hogy a hó elejei 11,2 magnitúdós fényessége hó végére 2 magnitúdóval 13 magnitúdó alá csökken, így a hónap második felétől csak nagy távcsővel, vagy fotografikusan érdemes próbálkozni a felkeresésével.

A másik ilyen égitest a december közepén a Föld „mellett” elszáguldó 46P/Wirtanen. Az üstökös akkori látszó mozgása jelentősen lelassult, ahogy egyre messzebbről tekintünk rá. Egész februárban az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagképben tartózkodik, miközben távolodik a Földtől és a Naptól is. Utóbbitól lassan olyan távolságra kerül, ahol központi égitestünk sugárzásának hatása az üstökös felszínére egyre kisebb, így a kiszabaduló gázok és vele a por mennyisége is megfogyatkozik, aminek egyenes következménye a gyors halványodása. Ez alatt a rövid hónap alatt fényessége a jelenlegi 8 magnitúdóról 10 magnitúdó alá csökkenhet, így a hónap vége felé vizuálisan már csak közepes távcsövekkel lesz megfigyelhető. Fotografikusan azonban még mindig szép nagy kiterjedésű lesz az üstökös.

46P/Wirtanen. 2019.01.07. 20:55 -21:03 (UT). 200/800 Newton; AZEQ6; MGEN vezetés; Canon 750D; ISO 1600; 9×50 s expozíció, Nagy Mélykuti Ákos felvétele.

Üstökös-ajánló: Nmá

• Észlelések feltöltése: eszlelesek.mcse.hu

Itt az MCSE-tagság megújításának időszaka – új belépőket is szeretettel várunk! Tagjaink egyik illetménykiadványa a Meteor csillagászati évkönyv 2019, benne számos hasznos olvasmánnyal, előrejelzéssel.