A Magyar Csillagászati Egyesület 1994–95. évi tevékenysége

A Magyar Csillagászati Egyesület 1989-es újjáalakulása idején a hazai „csillagászati közélet” három rétegét kívántuk a régi-új egyesületben tömöríteni: a szakcsillagászokat, az ismeretterjesztőket és az amatőrcsillagászokat. Egyesületünk jellegéből és az amatőrmozgalom hagyományaiból adódóan tagságunk döntő része az utóbbi csoportból regrutálódik, de mégsem lehet azt mondani, hogy az MCSE csak az amatőrök szervezete lenne. Az említett három terület művelői számára az Egyesület találkozási, sőt együttműködési lehetőséget is kínál – különösen az amatőr és hivatásos csillagászok közötti kapcsolatok építése területén értünk el szép eredményeket.

Egyesületünk célkitűzései között szerepel olyan amatőr észlelések végzése, melyeket a hivatásos csillagászok munkájuk során hasznosíthatnak. Változócsillag-észleléseinket rendszeresen felhasználják a terület szakemberei, nívós külföldi szaklapokban megjelent publikációk bizonyítják megfigyeléseink értékét. Ugyanez elmondható meteorészleléseinkről is, és igen örvendetes, hogy az utóbbi időben megnövekedett üstökös- és csillagfedés-megfigyeléseink ismertsége. Még olyan, látszólag „száraz” területen is sikerült elismerést szereznünk, mint a kettőscsillagok észlelése. Mindez jól lemérhető pl. azon, hogy 1994-ben az IAU Circular 26 különböző számában közölték magyar amatőrök észleléseit, változócsillagokról (jórészt nóvákról, szupernóvákról) és üstökösökről végzett fényességbecsléseit.

Rendezvények

A profi–amatőr együttműködés talán legszebb példája volt az 1995. április 28–30. között Baján megtartott IAPPP Szimpózium, melyet az IAPPP (International Professional–Amateur Photoelectric Photometry, Nemzetközi Professzionális–Amatőr Fotoelektromos Fotometria) magyar tagozatával közösen szerveztünk. Az immár hagyományosnak tekinthető tavaszi, bajai találkozók méltán tekinthetők a szakma regionális rendezvényének, melyeken az amatőrök is sok hasznos információhoz jutnak. Téli változós találkozónknak 1994.12.10-én a székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló adott otthont.

1995. május 5–7. között a kaposvári csillagvizsgálóban tartottuk meg a bolygóészlelők második országos találkozóját, melynek egyik legfontosabb témája a Nagy Üstököskarambol magyarországi észleléseinek áttekintése volt.

Az MCSE-vel való kapcsolatteremtés kiváló színterei lehetnek a nyilvános távcsöves bemutatók, melyek közül kiemelkedik az 1994. júliusi Nagy Üstököskarambol. Két alkalommal tartottunk távcsöves bemutatást a budapesti Planetáriummal együttműködve. Távcsöveinkkel több százan láthatták a Jupiteren keletkezett friss becsapódásnyomokat, ugyanakkor a számítógépek monitorain a Hubble Űrtávcsővel és a világ nagy obszervatóriumainak műszereivel készült képeket, számítógépes animációkat mutattuk be, szinte „azon melegében”. Ennél is sikeresebb volt a Csillagászat Napja, melyet 1995. április 9-én távcsöves bemutatóval „ünnepeltünk”, ugyancsak a Planetáriummal karöltve. Felhívásunkra, velünk egy időben, országszerte számos helyszínen tartottak hasonló rendezvényeket. A fagyos időjárás ellenére sikeres volt az első Csillagászat Napja, bízunk benne, hogy sikerül rendszeressé tennünk a csillagászat nemzetközi ünnepét. 1995. június 18-án immár másodszor vettünk részt a Nap Napja budapesti rendezvényén.

Ugyancsak nagy népszerűségnek örvendenek pécsi csoportunk távcsöves bemutatói, melyeket a város központjában tartanak, havonta egy alkalommal.

A Budapest XI. kerületi önkormányzat támogatásával tartottuk meg őszi előadássorozatunkat a BME R Klubjában. Az alábbi előadások hangoztak el:

A gellérthegyi egyetemi csillagvizsgáló (Bartha Lajos)
A Vénusz bolygó (Kereszturi Ákos)
Az év csillagászati eseménye: a Nagy Üstököskarambol (Kereszturi Ákos)
Kisbolygók közel s távol (Sárneczky Krisztián)
Az űrobszervatóriumok kora (dr. Patkós László)
Számítástechnika a csillagászatban (Holl András)
A november 3-i teljes napfogyatkozás (Mizser Attila)
Kőkorszak a Naprendszer-kutatásban (Kondorosi Gábor)
Évezredes blöff: az asztrológia (Csaba György Gábor)
A betlehemi csillag nyomában (Ponori Thewrewk Aurél)

Nyári táborainkat új helyszínen tartottuk, a Mátrában, az Ágasvári Turistaházban. Az ifjúsági táboron és a Meteor ’94 észlelőtáboron összesen több mint 200-an vettek részt. A rendkívüli forróság és a párás, rossz ég mellett is kellemesen teltek az ágasvári napok. A táborok programját jól kiegészítették a közeli piszkéstetői csillagvizsgálóban tett látogatások. (A rendkívüli forróságra jellemző, hogy az előadások egy részét a Csörgő-patak kövein ülve tartottuk meg, egyedül itt volt kibírható a hőmérséklet…) Pécsi és zalaegerszegi csoportunk is szervezett tábort (Pécsváradon ill. Kehidakustányban). A hagyományos Perseida-tábornak ezúttal Szomolya adott otthont.

Kiadványok

Sajnos az egyre magasabb közlekedési költségek miatt nem mindenki engedheti meg magának azt, hogy a rendezvényeken részt vegyen. Épp ezért tölt be rendkívül fontos szerepet a Meteor című kiadványunk, melyet pártoló tagjaink és az előfizetők minden hónapban kézhez kapnak. Az írásos csillagászati ismeretterjesztés mostoha helyzete miatt úgy döntöttünk, hogy tovább növeljük a lapban az ismeretterjesztő írások arányát. Ennek szellemében bővítettük Csillagászati hírek c. rovatunkat, mely az elektronikus kommunikációnak köszönhetően naprakész információkkal szolgál, esetenként a külföldi csillagászati magazinokat is megelőzve. Az amatőrök számára számítástechnikai, távcsőépítési és asztrofotós rovatok nyújtanak hasznos tanácsokat, és természetesen továbbra is a Meteor közli a legérdekesebb megfigyeléseket. Arra törekszünk, hogy a Meteor ne csak az MCSE életét mutassa be, hanem társszervezeteink, a vidéki bemutató csillagvizsgálók, szakkörök tevékenységét is.

Legnagyobb jelentőségű kiadványunk az évről évre megjelenő Csillagászati évkönyv. Itt más jellegű és egészen más nagyságrendű problémákkal küszködünk. Nem az évkönyv színvonalas elkészítése a fő gond, hanem terjesztése. Ugyanolyan problémákat kell megoldanunk, mint bármely könyvkiadónak – kár lenne ezeket itt részletezni, mert bőven hallunk róluk a napi sajtóban. Megoldhatatlannak tűnik, hogy a – nem egyszer inkorrekt, nehezen vagy egyáltalán nem fizető – könyvterjesztőket megkerüljük, és az évkönyvet elsősorban tagjaink, vagy például a bemutató csillagvizsgálók közreműködésével terjesszük. Természetesen viszonylag jelentős mennyiség fogy el ilyen belső csatornákon is, azonban korántsem annyi, amennyire – megítélésünk szerint – igény lenne. Épp ezért minden segítséget szívesen veszünk!

A nyomtatott kiadványok mellett jelentős előrelépést tettünk az elektronikus kommunikáció terén. A bajai Astrobase BBS működtetésében továbbra is részt vettünk, emellett rendszeresen „megjelentettünk” az MCSE elektronikus körlevelét, melyet immár több mint százan „fizetnek elő”. A BKE Ursus számítógépén futó gopher szolgáltatás részeként az MCSE menüpontjában csillagászati programok, képek, egyesületi anyagok érhetők el. Talán a leglátványosabb eredmény az ELTE Iris gépén található egyesületi WWW ottlap (World Wide Web home page).

Még mindig lépten-nyomon azt halljuk új tagtársainktól, hogy milyen nehéz tudomást szerezni az MCSE-ről. Ez természetesen igaz, de kedvező tendencia, hogy a beszámolási időszakban 30%-kal nőtt taglétszámunk, és kiadtuk az 1500. igazolványt. Az aktív (tagdíjfizető) létszám ennél jóval kevesebb, valamivel 1000 fölötti, de ezt is igen jó eredménynek tartjuk.

Az Egyesület működése

Az állandó észlelőhely megteremtése legalább akkora probléma, mint az Egyesület számára állandó (saját) helyiség szerzése. Úgy tűnik, az előbbivel – mármint a megfigyelőhellyel – van a kisebb gond, ugyanis ráktanyai észlelőhelyünk továbbra is zavartalanul működik, hála a veszprémi Megyei Közművelődési Intézettel kialakult jó kapcsolatunknak. (Az IAU Circularban közölt észlelések tekintélyes része Ráktanyán készült.) Jó hír, hogy budapesti csoportunk is megteremtette saját, a fővároshoz közel levő megfigyelőhelyét. A Dág melletti telken egy kisebb faházat is sikerült felállítani.

mcse96_3

1. ábra. Napbemutatás Ráktanyán Iskum József házi készítésű protuberanciatávcsövével (Tordai Tamás felvétele)

A beszámolási időszakban újabb helyi csoporttal gazdagodtunk: 1994. október 24-én megalakult szegedi csoportunk. Az MCSE helyi csoportok 1995. március 25-én Simonfán tartották első országos találkozójukat.

Külföldi kapcsolataink lassan, de biztosan szélesednek. A legtöbb kapcsolat szakcsoportjainkon keresztül jött létre, természetszerűen egy-egy részterületet művelő egyesületekkel. Elsősorban a következő területeken alakultak ki gyümölcsöző kapcsolatok: meteorok, csillagfedések, változócsillagok, kettőscsillagok, üstökösök, mély-ég objektumok, csillagászattörténet. Fontosnak tartjuk, hogy szélesebb kört érintő kapcsolatok is létrejöjjenek, például a közeli nemzetközi találkozókon való fokozottabb magyar részvétellel. Ennek szellemében vett részt két kisebb „MCSE-delegáció” az osztrák és a német nemzetközi távcsöves találkozón (ITT’94, Ausztria, 1994.09.30–10.02.; ITV’95, Németország, 1995.05.24–28.).

mcse96_2

2. ábra. Az 1. ábrán látható protuberanciatávcsővel készült felvételek a Napról

1994. évi bevételeink megközelítették a 3 millió Ft-ot, ebből a tagdíjbevétel valamivel több mint 50%, míg a pályázati és egyéb támogatások nagyjából 25%-ot tettek ki. A fennmaradó rész a kiadványok (nem tagoknak történő) eladásából származó bevétele, táborbevételek stb. Látható, hogy a működéshez szükséges bevételek legjelentősebb része a tagdíjakból származik. Az eredményes működés előfeltétele az aktív és minél nagyobb létszámú tagság. Épp ezért mi mással zárhatnánk beszámolónkat, mint az MCSE-szórólap első mondatával: a Magyar Csillagászati Egyesület várja tagjai sorába mindazokat, akiket a csillagászat bármely területe érdekel! (Az Egyesülettel kapcsolatos legfontosabb információk az évkönyv végén találhatók.)

Ajánljuk...