Helyesbítés A csillagászat legújabb eredményei című cikkhez (2006)

Helyesbítés

A Csillagászati évkönyv 2006. évi kötetének 183. oldaláról a nyomdai előkészítés utolsó fázisában lemaradt Kun Mária: A galaktikus sötét felhők digitális atlasza című hírének első három sora. A hibáért elnézést kérünk az olvasóktól és a szerzőtől.

A teljes hír HTML formátumban itt elolvasható. A hibás évkönyvoldal pedig PDF formátumban letölthető, és kinyomtatás után beragsztható a megfelelő helyre.

A galaktikus sötét felhők digitális atlasza

A nagy látószögű csillagászati képeken a csillagok felületi sűrűségében feltűnő egyenetlenségeket láthatunk. A csillagközi por gyengíti a mögötte található csillagok fényét, ezért egy területen egy adott határmagnitúdónál fényesebb csillagok száma függ attól, hogy mennyi fényelnyelő por van a látóirányban. A Tejútrendszer korongjában a csillagok felületi eloszlásának fluktuációi azt jelzik, hogy a látóirányban fényelnyelő por van. Minél kevesebb csillagot látunk egy irányban, annál több a por. Csillagszámlálással tehát nem csak a csillagok eloszlását térképezhetjük fel, hanem a sötét csillagközi felhőkét is. A galaktikus sötét felhőkről az első és mindmáig legnépszerűbb katalógus 1962-ben jelent meg (B. T. Lynds: Catalog of Galactic Dark Nebulae. Astrophysical Journal Supplement Series, 1962, 4, 1.). B. T. Lynds a Palomar Égboltfelmérés eredeti üveg fotólemezein számlálta meg az egységnyi területekre jutó csillagokat, és a csillaghiányos területek méretét, a felhők fényelnyelő képességét többé-kevésbé szabad szemmel határozta meg.

Az 1990-es években digitalizálták a Palomar Égboltfelmérés felvételeit. Az így létrejött Digitalizált Égboltfelmérés (Digitized Sky Survey) képei az interneten bárki számára elérhetők (Például: archive.eso.org/dss/dss). A K. Dobashi vezette japán kutatócsoport elhatározta, hogy a számítógépes feldolgozás lehetőségét kínáló Digitalizált Égboltfelmérés birtokában megismétlik Lynds vállalkozását, és elkészítik a galaktikus sötét felhők katalógusának új változatát. A csillagszámlálást, a felhők méretének, alakjának, fényelnyelő képességének meghatározását az elektronikus képeken jól definiált algoritmusok alapján végezték el. 2005-re el is készült a sötét felhők digitális atlasza, amelynek képei szintén elérhetők az interneten:

astro.u-gakugei.ac.jp/~tenmon/Atlas/index.html,

és így kényelmesen és egyszerűen használhatók a csillagközi anyag más módon készült térképeivel való összehasonlításra. A felhőkatalógus a Publications of the Astronomical Society of Japan különszámaként jelent meg.

Részlet a digitális felhőatlaszból: a csillagközi por eloszlása a 60–160 fok galaktikus hosszúságok és ±20 fok szélességek között

A 2MASS (Two Micron All Sky Survey) infravörös égboltfelmérés már egyenesen digitális formában, CCD-kamerákkal készült, és adatbázisa ugyancsak alkalmas a fényelnyelő anyag feltérképezésére. Mivel a 2MASS közeli infravörös hullámhosszain a csillagközi fényelnyelés gyengébb, mint a látható fényben, olyan különösen poros környékeken, mint pl. a galaktikus sík vagy a nagyobb csillagkeletkezési régiók sűrű felhőmagjai, ez az adatbázis nagyobb szögfelbontású térképezésre alkalmas, mint a Palomar-képek.

Astronomy and Astrophysics, 2005, 432.

Publications of the Astronomical Society of Japan, 2005, 57.

Kun Mária