A manőverre azért volt szükség, mert 1979 áprilisában a Szojuz-33 főhajtóművének meghibásodása miatt az első szovjet-bolgár legénység nem tudott kikötni az űrállomáson. A szovjet alaplegénységet felszállító Szojuz-32 űrhajót az előírt időben nem tudták visszahozni a Földre, mert a Szojuz-33 dokkolása elmaradt. Mivel a korai Szojuzok világűrben tölthető garanciaideje 90 nap volt, így nem maradt más hátra, mint az eredeti program megváltoztatása: a Szojuz-34 a szovjet-magyar űrpáros nélkül indult a Szaljut-6 űrállomásra. Onnan a Szojuz-32 ugyancsak emberek nélkül tért vissza a Földre 108 napos űrbéli tartózkodás után, 20 %-kal meghaladva a garanciaidőt.
	A kutatóűrhajós pultja
	A leszállás minden tekintetben sikeres volt, de a szovjet szakemberek érthetően nem akartak kockáztatni semmit. A magyar űrhajósnak még egy évet kellett várni az 1980. májusi indulásig. 1980. május 26-án 20 óra 20 perckor (magyar idő szerint) felemelkedett a Szojuz-36 űrhajó. Nyolcnapos űrrepülés után Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan a Szojuz-35 kabinjával tért vissza a Földre. Ez ma már múzeumi tárgy, de ennek ellenére érdemes megismerni az űrhajó egyik legfontosabb részét: a vezérlőpultot.
A parancsnoki pult részlete: a bal oldali és a középső rész
A pult három fő részből áll: bal oldalon a berepülőmérnök, középen a parancsnok, míg jobb oldalon a fedélzeti mérnök, illetve a kutatóűrhajós pultja helyezkedik el. Ilyen felépítésű a régi háromüléses, és az Interkozmosz-repüléseknél használt kétüléses változat is. A két szélső egység majdnem teljesen szimmetrikus. Balról jobbra haladva elsőnek egy parancskiadó és visszajelző berendezést találunk. Mechanikus, dobtáras kivitelben készült. A feliratos nyomógombok segítségével a kívánt műszercsoport zöld színű ellenőrző ablakai az űrhajós felé fordulnak.
	A parancsnoki pult fő műszerei a Glóbusz navigációs egységgel
	Ha a lámpa ég, akkor a különféle berendezések – rádiók, szivattyúk, ventilátorok, televízió stb. – bekapcsolt állapotban vannak. A páratlan számokkal jelzett nyomógombokkal lehet be-, a páros számozottakkal pedig kikapcsolni a szükséges műszert, berendezést. A billentyűk melletti két kapcsolóval szabályozható a levegő hőmérséklete három fokozatban (15, 20, 25 °C), és a hűtőfolyadék hőfoka két fokozatban (5 és 15 °C). Két hangerőszabályzót találunk még a pulton: az egymás közötti telefon és a rádió gombját.
A parancsnoki pult részlete: az alsó rész
Schumi a magyar űrhajóban, azaz a Szojuz-35 leszállókabinjában. Természetesen a parancsnok helyén… Igaz, 20 évvel és 20 kilóval korábban.
A berepülőmérnök pultjától balra az űrruhák kézi feltöltését végző berendezést helyezték el. A csapok szerepe az űrruha ellenőrzése során fontos. Normál légnyomás esetén innen végzik az űrruhák feltöltését a ballonokból. A kabin levegőjének útját elzárva, ki lehet nyitni a 40%-os oxigéntartalomra feldúsított levegő csapját az úrruha felé. Így túlnyomás jön létre benne, ami körülbelül 0,35 bar. Ezzel a módszerrel ellenőrzik az űrhajósok az űrruha hermetikusságát.	{mosimage}

A parancsnoki pult bal felső sarkában látható a Glóbusz nevű műszer, ami tájékoztatást
ad a Szojuz-űrhajó helyzetének meghatározásához, a Föld felszínéhez viszonyítva.
Ez a műszer egy másik üzemmódban azt mutatja meg, hogy hol érne földet vagy
vizet az űrhajó, ha azonnal – például vészhelyzetben – bekapcsolnák a fékező
hajtóművet.
A bal alsó sarokban egy kereket találunk, amely a Szojuz visszatérése során
játszik szerepet. Mintegy öt km-es magasságban három, piropatronos szelep lép
működésbe, és az így keletkezett nyílásokon át kiegyenlítik a nyomást a kabinon
belül és kívül a külső atmoszférával. A Szojuz leszállóegysége héjszerkezetének
kialakítása nem teszi lehetővé (az összeroppanás veszélye miatt), hogy a belső
nyomás kisebb legyen a külsőnél.
A kerék melletti műszer segítségével lehet ellenőrizni az űrhajóban lévő nyomást,
hőmérsékletet. Mellette a fedélzeti óra található. A kép jobb felső sarkában
található a legfontosabb tabló, amely három részre osztható. Az első három
sorban piros fényű ablakok villognak egyidejű hangjelzéssel, ha valamelyik
fontosabb műszer meghibásodik. A középső három, sárga színű sor a megközelítő
rendszer állapotáról ad felvilágosítást. Az utolsó három sorban zöld színű
lámpák szolgáltatnak adatokat az éppen működő rendszerekről (rádióadó, főhajtómű,
orientációs hajtóművek stb.)
A parancsnoki pult további részén az óra melletti nyomógombok a legfontosabb
parancsokat adják ki. Ezekből négy piros színű, a többi fehér. A felső két
gombbal vészhelyzetben másodpercek alatt szét lehet választani az űrállomást
és az űrhajót, míg a második piros sorral a főhajtóművet lehet be- és kikapcsolni.
E fontos egységek véletlen működését egy blokkoló rendszer küszöböli ki, amelyet
az alattuk lévő billentyű párral lehet működésbe hozni. Ha a rendszer bekapcsolt
állapotban van, akkor a kiadott parancs – pl. hajtóműindítás – nem teljesül.
Az alattuk lévő négy nyomógomb a berepülőmérnök és a kutatóűrhajós pultjának
a be- és kikapcsolására szolgál. A két legalsó billentyűvel készíthetik elő
bekapcsolásra a tartalék akkumulátorokat (melegíteni kell, hogy üzembiztosak
legyenek).
A pulttól jobbra építették be a távolság- és a sebességjelzőt. Ez az űrállomás
megközelítésekor lép működésbe a lokátor jeleitől (az időkésleltetésből a távolságot,
a doppler frekvencia alapján a közelítési sebességet mutatja). Bal oldalán
egy kombinált, elektromos műszer helyezkedik el. Feladata információk közlése
a gázelemző berendezés paramétereiről, a hajtóanyagnyomás nagyságáról. Az űrállomás
megközelítésekor tv-képernyőként dolgozik. Pályamódosítási manőverek során
leszálláskor a program fázisait mutatja, hogy adott időimpulzusra milyen automatikus
jelet küld az irányítórendszernek, milyen műszereket kapcsol be vagy ki az
előre betáplált program szerint. Mellette egy impulzusszámláló és -kiadó rendszer
van. Ezzel lehet programozott fordulatokat végrehajtani a fő giroszkóp tengelyeinek
elfordításával. A bal felső számláló segítségével előre be lehet állítani a
kiadandó hajtóműimpulzus nagyságát m/s mértékegységben, míg a jobb oldali számláló
a megmaradó impulzusmennyiséget jelzi. (Leszállás előtt mintegy 120-140 m/s-nyi
fékezéshez szükséges hajtóanyagnak kell maradnia, hogy a Szojuz le tudjon fékezni).
A számlálók fölötti műszer az űrruhákat tápláló ballonokban uralkodó nyomásértékeket
mutatja. A számlálók alatt látható öt nyomógomb közül az egyedülálló a vészhangjelzés
kikapcsolására, – ettől természetesen a kiváltó ok nem szűnik meg – a mellette
lévő két billentyű a jelzőlámpák ellenőrzésére szolgál. A két alsó gombbal
a fő- és tartalék akkumulátorok között lehet választani. A műszerkomplexumot
jobboldalt a kutatóűrhajós táblája zárja le, ennek működése megegyezik a bal
oldali pulttal. A Szojuz űrhajó vezérlőpultját tizenkét évi szolgálat után
alaposan korszerűsítették, számítógépet építettek be.
A Szojuz-35 űrkabinja, amellyel az első magyar űrhajós visszatért a Földre,
Budapesten a Petőfi Csarnok Repülési és Űrhajózási termében látható.