Növénytermesztés az űrben

Az Atlantisz űrsikló 2002. októberi visszatérése alkalmával hozta vissza
a Nemzetközi Űrállomáson termesztett szójababokat a Földre. A termesztés
során
figyelemmel kísérték a növények növekedését, terméshozamát, majd idelent
egy sor biológiai és kémiai teszt elvégzésére került sor az űrszóján.
{mosimage}A szójabab fontos fehérjeforrás az emberi étrendben, valamint számos
termék (az olajoktól a zsírkrétáig) alkotórésze. Ellenállóbb egyedek,
szójaváltozatok
létrehozása jelentős gazdasági hatással lenne a szója üzletágra, évente
több milliárd dolláros hasznot hozna a mezőgazdaságnak.
"Meg akartuk vizsgálni az űrben kifejlődő és felnövekvő növényeken termett
szójababot, abból a szempontból, hogy kifejlődött-e valamilyen új, számunkra
előnyös tulajdonsága" – mondta Dr. Tom Corbin kutató (Pioneer Hi-Bred
International Inc.). "Ha számunkra előnyös változást találunk az
Ťűrnövényekenť, akkor
meg kell vizsgálnunk azt is, hogy vajon genetikusan átörökítik-e az új
tulajdonságokat az utódaikba."
"Ezek és a hozzá hasonló kísérletek nemcsak megteremthetik az ellenállóbb
gabona termesztésének lehetőségét a Földön, de az űrben élő emberek élelmezését
is
könnyebbé tehetik" – tette hozzá Mark Nall (a huntsville-i NASA
Űrtermék Fejlesztő Program igazgatója).
A visszaszállítás előtt a növényeket és a babokat is kiszárították, hogy
ezáltal tartósítsák őket és kiküszöböljék rajtuk a visszatérés okozta
traumát.
A baboknak magasabb lesz-e az olajtartalmuk, hasznosabb tápanyagokat
fognak-e tartalmazni? Magasabb lesz-e a terméshozam, jobb minőségűek
lesznek -ami
könnyebben eladhatóvá teszi őket? Zhou és Corbin reméli, hogy hamarosan
választ kap ezekre
a kérdésekre.
Az ISS (Nemzetközi Űrállomás) fedélzetén június óta Peggy Whitson vigyáz
a növényekre. Whitson e-mail-ben számolt be barátainak első tapasztalatairól. "Nagyon
meglepett, hogy milyen nagyszerűen érzik itt magukat ezek a növények.
Az elején azt hittem, hogy leghamarabb egy hónap múlva pillantom meg
a kis zöld növénykét, de már fél hónap elteltével egész nagyra fejlődött
ki."
A közeljövőben a szója mellett megkezdik a mustárnövény termesztését
is az ISS-en, melyen elsőként tanulmányozzák majd a szár keménységét
biztosító
lignin termelést. A kutatók arra számítanak, hogy kisebb gravitációnál
a
lignin termelés
is kisebb lesz, amelynek hátterében a lignintermelő gén csökkent működése
áll. Ennek révén várhatóan azonosítható lesz a gén, melynek manipulálása
széles
körben felhasználható lesz majd a fa- és gyógyszeriparban.
A növénynek növekedése során szüksége van a ligninre, hogy egyenesen
tudjon növekedni a fény felé. A papírgyártásban azonban muszáj kivonni
az említett
anyagot a növényekből, hogy jó papírhoz jussunk. Alacsony lignintartalmú
növényekből egyszerűbb és olcsóbb ezt kivonni, kevesebb vegyszer szükséges
hozzá, ez pedig
csökkentheti a környezetszennyezést.
Az űrben folyó növénytermesztés során szerzett tapasztalatoknak és adatoknak
további haszna is lesz: egy informatikai cég ezek alapján fejleszt egy
olyan szimulációs szoftvert, ami lehetővé teszi az űrbeni növénytermesztési
kísérletek
valósághű szimulálását a számítógépen. A fejlesztés várhatóan sok pénzt
és időt fog megtakarítani a kutatóknak.
Az űrbeni termesztéssel párhuzamosan a Földön is – Kaliforniától New
York-ig – több diákcsapat termel szóját és törpe búzát a növény számára
teljesen
szokatlan körülmények között. A növények reakciójáról folyamatosan gyűjtik
az adatokat,
ezzel is gyarapítva azt az adatbankot, amely a szimulációs szoftver kifejlesztéséhez
nélkülözhetetlen. A csoport tevékenységét az internet segítségével koordinálják,
ami jelentősen megnöveli munkájuk hatékonyságát.

Forrás:
Researchers study first-ever soybean harvest from International Space Station
(NASA News Release, http://www1.msfc.nasa.gov).