A részleges holdfogyatkozás megfigyelése

Szöllősi Attila észlelési beszámolója:

Reményekkel telve készülődtem a tegnap esti részleges holdfogyatkozás megfigyelésére. A megfigyelést már a holdkeltekor szerettem volna megkezdeni, mert az előrejelzések szerint ekkor a Hold már 30 perce bent ját a félárnyékban. A helyi napnyugta (egyben holdkelte) előtt (17:11 UT) már egy órával megérkeztem a szokásos megfigyelő helyemre, amit a helyiek Tesco-pusztának hívnak (északi szélesség 46 56 19.4 , keleti hosszúság 19 38 43.3, 131m) . Még ragyogó napsütésben felállítottam a távcsövemet. A Nap és a parallaktikus távcsőállványom segítségével megbecsültem a holdkelte várható helyét a horizonton, majd ennek figyelembevételével rögtön arréb is cipeltem a műszeremet, hogy elcsíphessem a holdfelkeltét. A kiszámított holdkelte időpontjában a binokulárommal vizslattam a horizontot, és helyezkedtem balra-jobbra, hogy a fák rései között minél hamarabb megpillanthassam. A szerencsés helykiválasztásnak köszönhetően 17:16 UT-kor már megpillanthattam a felkelő Holdat, éppen két fa közötti résben. Rögtön nekiálltam a 80/600-as Skywatcher ED Apo-val fotózni, miközben a főmüszeremmel, a 235/2350-es Celestron Schmidt-Cassegrain-el a Holdat figyeltem, látom e nyomát a félárnyéknak. A planetáriumi programok megmutatták, hogy 17:17 és 17:23 UT között a 83  Aquarii a Hold északi pereme mellett halad el rendkívül közel. Próbáltam a főtávcsövemmel megpillantani a csillagot, de a kis horizont feletti magasság és a telihold közelsége miatt nem látszódott belőle semmi. Elöszőr 17:25 UT-kor érzékeltem rendkívül bizonytalanul a félárnyék nyomát a Holdon, de csak 17:35 UT-kor voltam igazán biztos a látványában. Folyamatosan fényképeztem a Holdat, majd miután láttam, hogy a távcső helyének kiválasztása már nem olyan szerencsés, mint amilyen 20 perccel azelőtt tűnt, az egész cuccot még 3 m-rel arrél cipeltem, hogy a Hold fényképezését nem zavarják a fák belógó ágai, levelei. Az umbra első érintése 18:05:01 UT-kor következett be a megfigyelésem  szerint (73x nagyítás és holdszűrő). Az teljes árnyék határvonalát a szokásosnál nehezebb volt meghatározni, a penumbra eléggé diffúz volt. Az idő előrehaladtával a Hold egyre nagyobb része merült bele a teljes árnyékba. Az umbrában jól kivehetők voltak a holdfelszín rétegei. Talán a kis horizont feletti magasság miatt, de az umbra színe inkább a barnás, barnás-vöröses színt ütötte meg. Figyelemmel kísértem a Hold előrejelzett csillagfedéseit is a fogyatkozás alatt. 18:40 UT környékére egy 7,4 magnis csillag (XZ 3394) kilépésének megfigyelésével próbálkoztam meg, de csak 3 perccel az előrejelzett kilépésnél később vettem észre a csillagot, a Holdperemtől már ívpercekre. El sem tudom képzelni, mekkora távcső kell ahhoz, hogy egy ilyen fényességű csillag kilépést teliholdkor meg lehessen figyelni, annyira halvány volt még akkor is, amikor már jócskán eltávolodott a ragyogó holdkorongtól. A következő célpont a SAO 146524 (8.3 mag) volt. Láttam ahogy közeledik a holdkoronghoz, ráadásul pont az árnyékban levő résznél közelítette meg a Hold peremét. Figyeltem, ahogy egyre közelebb és közelebb kerül a Holdhoz. Lenyűgöző látvány volt a barnás vöröses Holdperem mellett. A csillag csak nem akart egy pontnál közelebb kerülni a holdperemhez. Ekkor villant be, hogy pont erről a súroló csillagfedésről leveleztünk az OKKULT listán még a fogyatkozás előtt. A fedés határvonala Kecskeméttől 80 km-re húzódott, esély se volt rá, hogy elfedje a Hold. Viszont amikor a Holdhoz legközelebb volt a csillag, pont ott volt, ahol az umbra legmélyebben behatolt a holdkorongba. Mintha a csillag “sugározta” volna be a fényes Holdperemet a sötét umbrával. Időközben már a maximális fázist is továbbhaladta az idő. A holdkorong végig a fogyatkozás alatt érezhetően vibrált, nagyon nyugtalan volt a légkör, a fel-fel támadó szél néha kicsit beremegtette a távcsövemet is, inkább csak a fotózást tette bizonytalanná. A holdfelszínt teliholdkor megfigyelni egy ekkora (23.5 cm-es) távcsővel megfigyelni kész vizuális terror. Vagy nagyobb nagyítást használtam a holdfeldszín részleteinek megfigyeléséhez, vagy feltettem egy holdszűrőt az okulár elé. A teljes árnyék utolsó érintése a mérésem szerint 19:37:05 UT-kor következett be (73x nagyítás és holdszűrő). Érdekes volt látni, hogy 1 órával a holdfogyatkozás után már árnyékos krátereket lehetett megfigyelni a Hold pereménél. Nagy nagyítással (4-500x ) élvezetes volt a laposan látszódó kráterek és tengerek között barangolni. A fényképezőgépem szerint 175 felvételt készítettem a fogyatkozásról a CANON EOS 300D-vel, a legsikerültebb felvételeket majd a honlapomon publikálom. Legközelebb fél év múlva, 2007. március 3-án lesz holdfogyatkozás.

{mosimage}

Rezsabek Nándor észlelése:

Leírás:
* A 2006.09.07-én lezajlott részleges holdfogyatkozást 18:37–19:07 UT között, a 18,9%-os, 18:51 UT-kor bekövetkező a maximum idejének környékén, megfelelő légköri viszonyok mellett sikeresen kísértük figyelemmel.
* Észleleseim a penumbra, az umbraperem, az umbrabelső és az umbrán belüli holdfelszín megfigyelésére terjedtek ki.
– Penumbra láthatósága:
A penumbra szabad szemmel és a távcsövekkel is ezüstös, a normál holdképnek megfelelő.
– Umbraperem láthatósága:
Az umbraperem refraktorral észlelve csipkézett, a holdfelszín egyenetlenségei miatt. Az észlelés kezdetén a fogyatkozás sávján túlnyúlva a penumbra irányában egy világosszürke, vékony árnyéksáv is megfigyelhető.
– Umbrabelső láthatósága:
Az umbra belseje szabad szemmel fekete színű, távcsőben sötétszürke.
– Umbrán belüli holdfelszín láthatósága:
Az észlelés kezdetekor az umbrán belül a holdfelszínnek semmilyen részlete nem figyelhető meg. Az észlelés második felében az ott húzódó holdtenger kontúrjai egyértelműen láthatók.

Balaton László élménybeszámolója:

Tegnap este hirtelen elhatározásból Anitával felugrottunk a Polarisba, hogy megnézzük, milyen is egy ilyen nagyszabású rendezvény “az nagy” Budapesten.

Klassz volt. A rendezvényt hosszas technikai előkészítés után sikerült a meghirdetettnek megfelelően pontosan este 8-kor elkezdeni. Előtte persze volt mód néhány régi ismerőssel is beszélgetni (mi pont ezért mentünk, számunkra inkább a társasági élmény volt a meghatározó).

A technikai feltételek biztosítása azonban nem ment zökkenőmentesen. Bizonyára Ti is láttátok, hogy néhány perccel este 8 előtt az MCSE-oldalak elérhetetlenné váltak: az adatbázis-szerver felmondta a szolgálatot, túl sok volt neki a látogatószám. Több, mint fél óráig tartott, mire életet leheltünk bele: Nyözövel telefonon tartottam a kapcsolatot, és végül ha lassan is, de elkezdtek újra működni a honlapok (www.mcse.hu, polaris.mcse.hu, hirek.csillagaszat.hu). Az esetből tanultunk, a következő nagy eseményre próbálunk javítani a szerver performanciáján.

Az előadásokat Kereszturi Ákos kezdte, aki a holdfogyatkozás elméleti háttere után a SMART-1 becsapódásról beszélt. Közben megkezdődött a részleges holdfogyatkozás. A normál körülményekhez képest szép tiszta ég mellett érdekes látványt nyújtott a penumbrális árnyékban lévő hold, ahogy szépen növekedett a beharapás az északi részén.

Ákost Jakabfi Tomi követte, ő a Holdon megfigyelhető érdekességekről beszélt. Ekkorra már elég késő lett, és mivel Anitának másnap korán kellett kelnie az ovi miatt, 9 körül hazaindultunk. Azonban még hallottuk, ahogy Sárneczky Krisztián megkezdte a plútós előadását. (Apropó, olvassátok el az alábbi cikket, érdemes: http://hirek.csillagaszat.hu/pluto/20060907_pluto_134340.html )

Összességében jól éreztük magunkat, érdemes volt fellátogatni Óbudára.