Kiskun-évzáró Hartán
Idén december 9-én, a hartai Egyesületek Házában került megrendezésre a harmadik Kiskun-évzáró.
Idén december 9-én, a hartai Egyesületek Házában került megrendezésre a harmadik Kiskun-évzáró.
Újabb magyar felfedezésű kisbolygó kapott nevet, egy a Kiskunság déli részén fekvő régi városka nevét. A felfedezőpáros hölgytagjának, Derekas Alíznak édesapja, Derekas Attila a Kiskun Csoport tagja.
November 4.-én a Kiskőrösi Művelődési házban került megrendezésre a Kiskun csoport őszi előadása, melyet Horvai Ferenc szakcsillagász tartott, az űrkutatás jelenéről és jövőjéről.
A szeptember 12-én bekövetkező Hold-Plejádok-fedést Fülöpszállásról Morvai József, Kecskemétről Boromisza Ferenc és Szöllősi Attila, Budapestről Balaton László és Szarka Levenre tagtársaink figyelték meg
Szöllősi Attila észlelési beszámolója: Reményekkel telve készülődtem a tegnap esti részleges holdfogyatkozás megfigyelésére. A megfigyelést már a holdkeltekor szerettem volna megkezdeni, mert az előrejelzések szerint ekkor a Hold már 30 perce bent ját a félárnyékban. A helyi napnyugta (egyben holdkelte) előtt (17:11 UT) már egy órával megérkeztem a szokásos megfigyelő...
Sikerrel zárult az augusztus 21-22-én a Kecskeméti Planeátiumban szervezett nemzetközi esemény
{mosimage}Augusztus 3-a és 6-a között immáron hatodik alkalommal rendezték meg – a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) távcsöves találkozója mellett – az ország második legnagyobb létszámú csillagászati táborát az MCSE Kiskun Helyi Csoportja és a Neptunusz Kör szervezésében. A helyszín évről évre változatlan: a Bács-Kiskun megyei Solt és a lutheránus sváb...
Az idén augusztus 3–6. között került megrendezésre a VI. Kiskun–Neptunusz Csillagászati Észlelőtábor a Teleki-kastély parkjában, a Bács-Kiskun megyei Solt–Kalimajorban.
A csillagászati fórumokon a kiskun táborral kapcsolatban megjelent reakciókból válogatunk összeállításunkban
A tudósok neonjeleket követve keresik az egyik bolygórendszer jövőjét, egyúttal a saját Naprendszerünk múltját is. A NASA előző infravörös zászlóshajója, a már nem üzemelő Spitzer-űrteleszkóp különös eredményét követve a James Webb-űrtávcső a neon nemesgáz egyértelmű nyomait észlelte a fiatal, Naphoz hasonló csillag, az SZ Chamaeleontist (SZ Cha) körülvevő porkorongban. A Spitzer és Webb közötti neonértékek
A Hold sötét lávasíkságainak “vizes” neveket adtak eleink, abban a hiszemben, hogy ezeken a területeken víz található. Így kerültek a Holdra tengerek, öblök, mocsarak, sőt egy óceán is. A Mare Imbrium (Esők Tengere) “partján” elhelyezkedő Sinus Iridum (Szivárvány-öböl) még a Hold fekete-fehér világában is izgalmas, érdekes, mi több: színes látvány. Balázs Gábor, Budapest Szeptember 10-én
A Földtől 10 millió fényévre van egy apró, új csillagoktól ragyogó galaxis, amely egy ritka kettős rendszernek ad otthont. A XOU J121538.2+361921, vagy egyszerűen X-1 jelű kettőscsillag a legfényesebb röntgenforrás az NGC 4212-es galaxisban. A kettős rendszer erős röntgensugárzását az okozza, hogy a benne lévő csillagot egy fekete lyuk vagy egy neutroncsillag teljesen megfosztotta a
Hat planétából álló ritka bolygórendszert sikerült feltérképezni az ESA Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. A felfedezés azért különösen érdekes, mert a bolygók pályái azt jelzik, hogy a kialakulása óta eltelt több mint egymilliárd évet a rendszer gyakorlatilag változatlan állapotban töltötte. Az ESA Cheops-űrtávcsöve (CHaracterising ExOPlanet Satellite) kulcsfontosságú adatokat szolgáltatott a kutatókat évek óta zavarba ejtő rejtélyes
Sosem használták még ilyen nagy felbontásban az ALMA rádiótávcső-hálózatot, mint nemrégiben, egy idős csillag megfigyelésekor. A vizsgálatok kimutatták, hogy a csillagot egy gyűrűszerű struktúra veszi körül, amit a csillagról az űrbe szökő gázanyag alkot. A most demonstrált nagy felbontással a jövőbeni megfigyelések során nemcsak a csillagok életének végét, de a bolygók kialakulásának folyamatát is vizsgálhatjuk