Kiskun-évzáró Hartán
Idén december 9-én, a hartai Egyesületek Házában került megrendezésre a harmadik Kiskun-évzáró.
Idén december 9-én, a hartai Egyesületek Házában került megrendezésre a harmadik Kiskun-évzáró.
Újabb magyar felfedezésű kisbolygó kapott nevet, egy a Kiskunság déli részén fekvő régi városka nevét. A felfedezőpáros hölgytagjának, Derekas Alíznak édesapja, Derekas Attila a Kiskun Csoport tagja.
November 4.-én a Kiskőrösi Művelődési házban került megrendezésre a Kiskun csoport őszi előadása, melyet Horvai Ferenc szakcsillagász tartott, az űrkutatás jelenéről és jövőjéről.
A szeptember 12-én bekövetkező Hold-Plejádok-fedést Fülöpszállásról Morvai József, Kecskemétről Boromisza Ferenc és Szöllősi Attila, Budapestről Balaton László és Szarka Levenre tagtársaink figyelték meg
Szöllősi Attila észlelési beszámolója: Reményekkel telve készülődtem a tegnap esti részleges holdfogyatkozás megfigyelésére. A megfigyelést már a holdkeltekor szerettem volna megkezdeni, mert az előrejelzések szerint ekkor a Hold már 30 perce bent ját a félárnyékban. A helyi napnyugta (egyben holdkelte) előtt (17:11 UT) már egy órával megérkeztem a szokásos megfigyelő...
Sikerrel zárult az augusztus 21-22-én a Kecskeméti Planeátiumban szervezett nemzetközi esemény
{mosimage}Augusztus 3-a és 6-a között immáron hatodik alkalommal rendezték meg – a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) távcsöves találkozója mellett – az ország második legnagyobb létszámú csillagászati táborát az MCSE Kiskun Helyi Csoportja és a Neptunusz Kör szervezésében. A helyszín évről évre változatlan: a Bács-Kiskun megyei Solt és a lutheránus sváb...
Az idén augusztus 3–6. között került megrendezésre a VI. Kiskun–Neptunusz Csillagászati Észlelőtábor a Teleki-kastély parkjában, a Bács-Kiskun megyei Solt–Kalimajorban.
A csillagászati fórumokon a kiskun táborral kapcsolatban megjelent reakciókból válogatunk összeállításunkban















Hol járunk? Valamilyen gyárban? A bonyolult fémszerkezet valójában az Európai Déli Obszervatórium épülő óriástávcsöve, a 39 méter átmérőjű ELT, amely, ha elkészül, messze felülmúl minden más földi teleszkópot. A távcsőóriás kupolájában járunk, ahol a technikusok csapata valósággal eltörpül a hatalmas szerkezet belsejében. Az ESO felvétele az ELT építésének fontos mérföldkövét örökíti meg. Első alkalommal forgatták
A kínai Tianwen–2 űrszonda elérte a Föld kváziholdját („miniholdját”), a (469219) Kao’oalewa kisbolygót, és elkészítette az első közeli felvételt róla, majd anyagmintát fog gyűjteni és a Földre juttatja azt. Az anyagmintákból kiderül majd, hogy vagy a Holdba történt becsapódás által kidobódott törmelékről vagy egy főövi kisbolygóból lett földközeli aszteroidáról van szó. A Kínai Tianwen-2 űrszonda
A Corona Australis (Déli Korona) molekulafelhő-komplexum a Tejút egy olyan rendkívül dinamikus szelete, ahol a sötétség és a ragyogás, a csillagok halála és születése egyszerre van jelen. A képet szemlélve valóban úgy tűnik, mintha lenne ott minden, amit az intersztelláris anyag produkálni képes: reflexiós és sötét porködök, planetáris jellegű változó ködök, sőt, a háttérben egy
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tanulmánya szerint a jelenlegi tervek alapján több mint 1,7 millió műhold kerülhet Föld körüli pályára, köztük rendkívül fényesek is. Mindez „pusztító következményekkel járna a csillagászat számára”. A tanulmány megállapítja, hogy a modern távcsövekkel végzett éjszakai megfigyelések megőrzése érdekében legfeljebb 100 000, szabad szemmel nem látható, halvány műhold keringhetne a Föld
Amikor az interneten olvasunk híreket, chatelünk, filmet nézünk, bankolunk (és még számos példát lehetne hozni), valamilyen titkosító és autentikáló algoritmus védi a tartalmat, amit fogyasztunk. A titkosítás azért szükséges, hogy ne tudja egy támadó elolvasni az üzenet tartalmát. Autentikációval biztosra mehetünk, hogy azzal kommunikálunk, akivel valóban szeretnénk, és az üzenetet nem módosította senki a küldés