Category: Kiskun/Hírek/2006

A világ legnagyobb teljesítményű rádióteleszkópjai közül kettő közös erejével készült el galaxisunk, a Tejútrendszer egy szeletének részletes és roppant érzékeny felmérése – rajta pedig eddig nem ismert csillagkeletkezések nyomait fedezték fel. A kutatásban a VLA (Very Large Array), illetve a 100 méteres Effelsberg rádióteleszkóp képességeit vetették be, a megszerzett jó minőségű adatokból pedig még éveken

Három Science cikkben számolnak be az InSight szeizmológiai eredményeiről, melyek a Mars kérgének és köpenyének mélységéről, összetételéről mesélnek, valamint megerősítik azt is, hogy a bolygó magja olvadt. A leszállóegység 2018-as landolása előtt a roverek és keringőegységek leginkább a bolygó felszínét tanulmányozták; ezt változtatta meg a mozdulatlanul és türelmesen váró InSight szeizmométere, aminek köszönhetően először pillanthatunk

A csillagászoknak az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) partnerségével működő Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat segítségével egyértelműen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez. „Munkánk eredményeként egyértelműen sikerült kimutatnunk egy olyan korongot,

Valahol messze, Grönland jégmezőinek tetején, kutatók egy kis csoportja furatlyukakat készít július második hetén. Ők nem az ősi Föld éghajlatának eredtek nyomába, hanem asztrofizikusokként az Univerzum legnagyobb energiájú részecskéinek kozmikus gyorsítóit keresik. Több száz rádióantennát helyeznek el a jég tetején, illetve több méter mélyre, hogy a ,,megfoghatatlan” nagy energiájú neutrínókat elcsípjék. A Földön másutt elhelyezett

Időszámításunk kezdete előtt 4000 évvel ezelőtt egy minden eddiginél fényesebb csillag ragyogott fel az égen, nagy riadalmat keltve az akkori emberekben. Bagi László, Öcsöd A fényes “pont” hetekig látszódott az éjszakai égbolton. Ez a csillag volt vélhetőleg az emberiség történetének eddigi legfényesebb szupernóvája. Mára a fényes csillag külső rétegeiből csak hatalmas, táguló, fokozatoson eloszló gázfoszlányok