Őszi előadássorozat a Kecskeméti Planetáriumban
A sorozat, péntek délután 17 órakor kezdődött Dr. Both Előd
csillagász előadásával, amelyet „A csillagászat fejlődése Galileitől napjaink
űrkutatásáig” címmel tartott az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia
Központban. A kezdési időpontra nem túl nagy létszámú (20-25 fő), de annál
lelkesebb közönség gyűlt össze.
Az előadás apropója a jövő évi Csillagászat éve
nemzetközi rendezvénysorozat volt, melyet az IAU (Nemzetközi Csillagászati
Unió) Olasz kezdeményezésre Galilei 400 évvel ezelőtti első távcsöves
megfigyelésének emlékére hirdetett. Az előadó nem egy szokványos
„történelemórát” tartott, hanem azokat a viszonylag kis időintervallumban
lejátszódó eseményeket emelte ki, amelyek a csillagászat ugrásszerű
fejlődéséhez vezetettek. Számomra nagyon érdekes volt, rádöbbenni 20-50 éves
időszakokban mennyi nagy felfedezés történt. Szóba került az, az érdekesség is,
hogy bizonyos szervezetek kifogásolták, hogy miért pont Galileihez kötik a
Csillagászat Évét, hisz voltak más nagy tudósok is akik talán eredményeik
alapján jobban megérdemelték volna. Én is úgy vélem sok nagy csillagász
érdemelné meg ezt a megtiszteltetést (Kopernikusz, Kepler, Newton, stb.), de a
távcső csillagászati felhasználása óriási lendületet adott a mai világképünk
kialakulásának. Az előadás végén rengeteg kérdés hatására szabályos kerekasztal
beszélgetés alakult ki Dr. Both Előd, és a közönség között.
Az előadás után
közösen átvonultunk kecskeméti Főtérre és megkezdődött a távcsöves bemutató. A
város főtere, köztudottan nem a legideálisabb helyszín a távcsöves bemutató
számára, hisz nagyon erős a közvilágítás. Azonban ezt a zavaró körülményt három
dolog is ellensúlyozta: mégpedig a derült idő, a rendkívül kellemes
hőmérséklet, és a rengeteg érdeklődő. Két távcsővel felvonulva, igaz, hogy csak
a Holdat és a Jupitert tudtuk megmutatni a nagyérdeműnek, de sokszor így is hosszú
sorok kígyóztak a teleszkópok mögött. Nagyon örültünk a sok érdeklődőnek akik
stílusosan megtapasztalhatták „Galilei élményét”.
Másnap délelőtt 11 órakor indult a Kecskeméti Városháza elől
a Naprendszer-túra Tortúra, amelyen az „idegenvezető” E. Kovács Zoltán volt.
Kihasználva a nagyon kellemes őszi időt népes családommal én is részt vettem ezen
a „kozmikus” úton. A Naphoz érve döbbenten tapasztaltam, hogy a nevezetes
égitestet több mint ötvenen állják körbe. Először azt hittem, hogy osztanak
valamit 🙂 , de aztán gyorsan kiderült, hogy mindenki a túrára érkezett. Nem
tudom, hogy a jó időjárás, vagy a hathatós propaganda tette meg a hatását, de
nagyon örültünk az érdeklődésnek.
Ez a Közép-európában is egyedülálló
makettcsoport, 10 köztéri szobor (amikor építették, még a Plútó is bolygó volt)
formájában a szemlélteti Naprendszerünk égitestjeinek méretarányait és a köztük
levő távolságokat. A Nap és a belső bolygók a Városháza előtt találhatóak, az
óriásbolygók és a Plútó pedig a Főtér és a Kecskeméti Planetárium között vannak
kihelyezve. A kirándulás során a résztvevők nem csak a Naprendszerrel
ismerkedhettek meg, hanem a város sok nevezetessége mellett is elhaladtunk.
Kellemesen
elfáradva értünk ki a Planetáriumhoz, ahol ráadásként a kitartóak még a
Csillagos Évszakok című előadáson is részt vehettek, pihenés képpen.
A délutáni programsorozat 15 órakor kezdődött immár a
Kecskeméti Planetáriumban egy gyerekműsorral, mely a Csillagászati – Űrkutatási
Játékok címet viselte. Egy óra múlva már a nagyobbak ismerkedhettek meg a „Négy-Dimenziós
Görbült Téridő” titkaival. Mindkét előadást a Planetárium igazgatója, E. Kovács
Zoltán tartotta.
Végül a rendezvénysorozat zárásaként 18 órától az MCSE
Kiskun Csoport és a Kecskeméti Planetárium közös Távcsöves bemutatóján lehetett
részt venni. Itt már nem volt olyan nagy a közönség, mint az előző esti Főtéri
bemutatón, de annál lelkesebbek és kitartóbbak a résztvevők. A Holdon és a
Jupiteren kívül megnéztünk, még néhány fényesebb méllyégobjektumot is. Sajnos
az est folyamán leereszkedő pára viszonylag korán véget szabott a bemutatónak.
{mosimage}
Összegezve úgy gondolom rendkívül jól sikerült ez a két napos maraton,
és ezúton is szeretném megköszönni E. Kovács Zoltánnak, és a többi szervezőnek,
a nagyon profi lebonyolítást.
