10. Csaba György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei a Miscellanea”-ban.
{mosimage}
Megrendelhető a Magyar Csillagászati Egyesület (1461. Budapest, Pf. 219.) postacímén rózsaszín postautalványon 300 Ft (tagoknak 250 Ft) elküldésével, hátoldalon a tétel megnevezésével. Kapható a Műszaki Könyváruházban (Budapest, VI. ker., Liszt Ferenc tér 9.) is.
A MCSE fehér fedőlapos Magyar csillagászattörténet” sorozat második könyve.
Szentiványi Márton (1633-1705) teológus, tanár, ismeretterjesztő, könyvész, polihisztor, népszerű szónok: kortársai (és a szabadelvű utókor) által nem volt valami nagyra becsült! Sőt rettegtek tőle! A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon 1673 óta ismert a cenzúra intézménye, azaz a sajtó és az irodalom állami kontrollja. Márpedig a haza legelső cenzora Szentiványi Márton volt!
Szentiványi nemcsak oktatta a természettudományokat és a csillagászatot Nagyszombatban, hanem 30 éven át szerkesztette az akkori csillagászati évkönyveket is. Ebben a Nagyszombati Kalendáriumokba írt kisebb-nagyobb cikkeket a legkülönböző témákról (csillagászat, fizika, meteorológia, földrajz, biológia, történelem, “különféle kétes illetve kitalált dolgok”, stb.). A közérthető nyelven megírt érdekességeknek olyan nagy sikere volt, hogy külön kiadták 1689- ben, majd később többször is.
Csaba ezen népszerű enciklopédiából a csillagászati részeket fordította le és tette közzé. Egy teljes csillagászati könyvet kapunk így, persze a 17-dik század tudósainak szemszögéből. Néha azon lepődünk meg, milyen jól leírja pl. a napfoltokat és fáklyákat vagy a novaszerű változócsillagokat. Másutt meg azon derülhetünk mennyi téves tudás volt az akkori fejekben. Persze a négy évszázaddal későbbi utódaink is legalább ilyen jókat szórakoznak majd a mi írásainkon!
A világegyetem, a csillagok, a Nap, a Hold, a bolygók (a Jupiternek 4, a Szaturnusznak 2 holdja volt!), üstökösök, csillagképek, nóvák, parallaxis, refrakció, sztincilláció, Tejút, stb. ismertetése zajlik olvasmányosan kérdés-felelet formában. Külön fejezet szól az időszámításról az üstökösökről (főleg az 168081-esről).
Bár Szentiványi mint jezsuita főcenzor nem vádolható azzal, hogy Kopernikusz híve lenne, sőt a mostanában feltalált távcső újdonságait is csak ímmel-ámmal ismerteti — azért részletes asztrológiai ismertetést is tart (50-64. old.) és ebben nagyon felvilágosult: “Az asztrológia … homokra, vagy még inkább a semmire van alapozva.” Nagyon jóízű asztrológia-kritikát olvashatunk itt!
A könyv egy rövid csillagászattörténettel kezdődik (5-10. old.) és egy irodalomjegyzékkel fejeződik be (75-76. old.). Szórakoztató és mégis tanulságos olvasmány.
