104. Sagan, Carl: Broca agya. Gondolatok a tudomány romantikájáról.

{mosimage}

Kapható a könyvesboltokban.

Egyetlen bajom van ezzel a könyvvel. A címe! Senkinek nem mond semmit. Pedig ez egy tisztán csillagászati könyv. Aki hallja, adja át: vásároljuk, ajándékozzuk, olvassuk, beszéljük meg!
Csak néhol nem csillagászati, ha több annál: a csillagászati ismeretterjesztés, a filozófia, a tudománytörténet, a teológia mezsgyéjén felülről” közelíti a csillagászatot.
A könyv Sagan csillagászati és ürkutatási témakörben, 1974-1978 között írt irodalmi és tudományos ismeretterjesztő tanulmányaiból összeállított gyüjteménye. Ezek a cikkek különféle helyen és alkalmakból születtek, de itt egybefüzve alkotják a könyv fejezeteit. Gondosan felépítve amit a csillagászatról, a bolygókról, más civilizációkról, a világegyetemről tudunk vagy gondolunk.
Sagan legszerencsésebb generációnak tartja a sajátját: az előtte lévők szinte semmit sem tudtak a Naprendszer égitestjeiről, az utánunk jövőknek már minden ismeretet aprólékosan a kezükbe adnak. Ebben a pár évtizedben történt meg a Naprendszer felfedezése, feltérképezése, elnevezése, az ember (vagy szerkezetei) leszálhattak más égitestekre. A Kozmikus szomszédaink (A Nap családja, A György nevü csillag, Élet a Naprendszerben, A Titán, a Szaturnusz titokzatos holdja, A bolygók éghajlata, Kalliope és a Kába kő, A bolygókutatás aranykora) fejezet a legizgalmasabb.
Érdekesek Sagan gondolatai és személyes élményei a tudományos-fantasztikus irodalomról. A legérdekesebb tanulmány (Az amerikai csillagászat múltja és jövője) informatív, de nagyon mulatságos is egyben. Barnard, Yerkes, Hale, Holden, Airy, Pickering, és csillagásztársaik vicclapokba való viselt dolgairól ír itt (256-272.old.).
Szól az áltudományokról is: Garabonciások. (Hamis próféták?) címmel. Itt feleslegesnek érzem “A Vénusz és dr. Velikovsky” részt. 37 oldalt pazarolni erre az eszement Velikovskyra és “Ütköző világok” címü könyvének bírálatára? Kár arra szót vesztegetni, hogy a Vénusz a Jupiterből lökődött ki, hogy a Föld és a Mars összeütközött, hogy a Vénusz annyira megközelítette Földünket, hogy előbbi fehérizzásig felhevült – és mindez párezer éven belül történt, emberelődeink szeme láttára, és az égimechanika nagyobb dicsőségére! Szép táblázat mutatja be a 73. oldalon az áltudományok elleni bővebb irodalmat, jó lett volna egy ilyen magyar nyelvűt a függelékben közzétenni, sajnos ehelyett ott is Velikovsky nézetei sorakoznak újabb 9 oldalon át.
A könyv vége felé szól az Univerzum eredetéről, sorsáról, lakott voltáról, csillagközi üzenetváltások lehetőségéről, arról amit a természettudomány Istenről mondani tud. Kellemes, optimista, értelmes, szívet melengető gondolatok inkább az Emberről olvashatók.
Ismét több magyar vonatkozása akad a könyvnek. Lénárt Fülöp pozsonyi honfitársunk Einstein életrajzában tünik fel. A szerző fontosnak tartja megemlíteni mi történt amikor Győrt visszafoglaltuk a töröktől. Egy őrült amerikai kozmológus képes levezetni a Ferenc Ferdinánd elleni merényletet és Bosznia egész történelmét Sagan születési adataiból (és az 1976-os baseball-meccsek eredményeiből).
Más könyvekben kínkeservesen találni humort. Ez a könyv (bár nagyon komoly és fontos dolgokról beszél) viszont sok sorával megnevetteti olvasóját. Szóval jobb lett volna ez a cím: Vidám csillagászat.

Ajánljuk...