119. Németh László: VII. Gergely. Galilei.

{mosimage}

Könyvesboltokban kapható.

A mű első olvasatban persze: a csillagász Galileo Galilei drámája. Az 1600-as évek első évtizedeiben vagyunk. A világegyetem szerkezetét kutatja Galilei (de lehetne bárki, aki a természettudományokban, vagy bármi másban keresi a valóság igazságát) és erről hírt akar hozni embertársainak. De éppen olyan korban él, mikor egy világhatalom (Róma) terjeszkedni, visszavágni, hatalmát megmutatni akar. Az értelmiséget a hatalom fizetett besúgói veszik körül, lesik, feljegyzik, jelentik minden gondolatukat. 1616-os könyvéért Galileit a hatalom perbe fogja, vallatja, hóhérjaival kínoztatja, majd nézeteinek megtagadására kényszeríti. A modern kopernikuszi világkép helyett: a ptolemaioszi mozdulatlan Földre kell esküt tennie Galileinek.
A mü második olvasatban: a drámaíró Németh László Galilei” címü négyfelvonásos történelmi drámájának drámája. Az 1950-es évek elején vagyunk. A társadalom jobbítása érdekében munkálkodó értelmiségiek egyike Németh László (1901-1975), aki keresi az igazságot, és erről írásaiban adna hírt honfitársainak. De éppen olyan korban él, mikor egy világhatalom (Moszkva) terjeszkedni, visszavágni, hatalmát megmutatni akarja. A magyar értelmiséget a hatalom fizetett besúgói veszik körül, lesik, feljegyzik, jelentik a szabadon gondolkodókat. A hatalom perbe fogja, vallatja, kínozza, nézeteik megszégyenítő tagadására kényszeríti őket. Itt nem terem babér a “minőség forradalmát” hirdető, sem kapitalista, sem marxista, harmadikutas Németh Lászlónak.
A mü harmadik olvasatban: magának a könyvnek a drámája. Hiába írta meg müvét 1952-1953-ban Németh László, sem a könyv, sem a színdarab nem kerülhetett nyilvánosság elé. Az akkori cenzorok magukra ismertek, a rendszerüket bíráló radikális drámát nem engedték közzétenni. 1953-1955 között többször átdolgoztatták a szöveget. A leginkább lázadó szellemü negyedik felvonást újraíratták (könyvünk közli az eredeti, és a valamivel szelídebb negyedik felvonást is). A rendszer eresztékeinek recsegése közepette 1956-ban végre megjelenhetett a mü könyv alakban (az 1956-os első kiadást 1957-ben követte a második, 1960-ban a harmadik, 1963-ban a negyedik. További kiadásai még 1977-ben, 1980-ban voltak, mindig a Magvető – Szépirodalmi Kiadónál. 1991 után az Európa adta ki a Diákkönyvtár sorozatában. Egyszer egy, másszor két kötetben, mindannyiszor más drámákkal együtt nyomtatták ki).
A mű negyedik olvasatban: a színpadi drámának a drámája. 1956-ban a budapesti Katona József Színház kapta meg az engedélyt a darab színpadra vitelére. Bessenyei Ferenc lett Galilei. Hosszú huzavona után az ünnepélyes bemutató 1956. október 20-án szombaton volt. Akkor a díszvendégek csak a hatalom emberei, az állam és a párt vezetői, azok kísérői, testőrei, ügynökei lehettek. De a bemutató jól sikerült, a pártideológus Révai Józsefnek is tetszett a darab, gondolta, hogy ennyi rebelliót még csak kibír a rendszere. A dráma rendezői, színészei már a következő “nyugodt”, az igazi pesti színházbajáró közönségnek szánt keddi előadásra készültek. Azon a kellemesen meleg őszi kedd estén azonban a naptár ezt a dátumot mutatta: 1956. október 23 !
Nos: a gyanútlan közönség (délután fél négy körül még meghallgatta a magyar Galilei által, a budai Bem-szobornál, tízezrek előtt elszavalt Szózat címü versét) szépen kiöltözve bement este 7-kor a Galileire, akkor még állt a régi “ptolemaioszi világ”. Amikor a darab végén kiment, ott már egy másik, egy új, egy megmozdult “kopernikuszi világ” fogadta! Nagy Imre már elmondta Parlament előtti beszédét, javában folyt a rádió fegyveres ostroma, a nép már ledöntötte a világhatalom Sztálin-szobrát a Dózsa György úton, a fővárosba induló orosz tankok “fogadására” már lelkesen készültek a pesti srácok Molotov-koktéljaikkal.
Egy forradalmár csillagászról szóló darab: így találkozott magával a forradalommal!
Gyönyörü csillagállása ez hazai történelmünknek és csillagászattörténetünknek!
A Galilei című dráma teljes szövege itt van:
{http:www.mek.iif.huportaszinthumanszepirodmagyarnemethlgalileihtml}