147. Nowinszky László: Fénycsapdázás.

{mosimage}

Az 1936-os szerző az agrártudományok kandidátusa, egyetemi tanár a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. Ebben a könyvben alaposan, szakszerüen, komoly matematikai statisztikai apparátussal, sokoldalúan ismerteti a témakör egyetemes és hazai történetét, a fénycsapdák típusait, az éjszakában befogott rovarok fajtáit.
A mérési eredményeket sokféle hatás szemszögéből elemzi, ezek közül a legtöbb csillagászati: a naptevékenység és földi hatásai, a H alfa flerek hatásai, az ionoszféra viharoknak, a Nap UV-sugárzás változásának, a szürkületi fényviszonyoknak és a polarizációs jelenségeknek, a földi gravitációs erőtérnek befolyását vizsgálja. Főként (ha van) a Holdnak többféle hatását: holdfázisok, látóhatárhoz mért magasság, polarizációja, ekliptikán elfoglalt helyzete, a Hold földközelségének vagy földtávolságának időszakai.
A teljes holdfogyatkozások hatása is mérhető, értékelhető. Örömmel olvashatjuk a könyvben a Scutum Csillagvizsgáló munkatársainak nevét, akik a legutóbbi teljes napfogyatkozás idején (és az előző, majd követő éjjelen is) végeztek lepke-észleléseket is (125-127.old.).
Ez a legfrissebb, és a legalaposabb fénycsapdázási könyv. Az észlelt óriási adattömeg, és nagyon gondos feldolgozása máris sok eredményt hozott. De nem marad adósunk a szerző mindazon kérdések felemlítésével sem, melyek további kutatást igényelnek. Így lesznek még tennivalóink éjszakánként: ha jó az ég csillagászkodhatunk, ha nem: figyelhetjük az éjszaka lényeit!

Ajánljuk...