71. Both Előd – Horváth András : 50 éves a magyar űrkutatás.
{mosimage}
Bay Zoltán és munkatársai 1946. febr. 6-án Budapestről sikeres radarjelet küldtek a Holdra és észlelték annak visszavert jelét. Ezt tartják manapság a magyar űrkutatás kezdetének, ezt ünnepelték 1996. februárjában, ez alkalommal jelent meg ez a könyv.
Nagyrészt persze a magyar űrkutatás, űrhajózás, űrtechnika szerepel itt, az is olyan magyar narancs” alapon (kicsi, savanyú, sápadt — de kedves, mert a miénk…). De sok nálunk nagyobb, gazdagabb nemzet sem tett ennyi mindent az űr kutatása érdekében, mint ez a kispénzű, de nagyon értelmes egyedekből álló magyar nép.
Almár Iván, Apáthy István, Büttner György, Ferencz Csaba, Ill Márton, Remes Péter, Szegő Károly, Tarcsai György, Tófalvi Gyula tanulmányai mutatják be a hazai űrkutatás részleteit (emberek, intézetek, műszerek, mérések) , majd 28 hazai kutatóintézet ilyenirányú tevékenységét (név, cím, telefon, tudományos tevékenység, főbb eredmények, nemzetközi együttműködés, publikációk) olvashatjuk.
Van itt csillagászat is: ionoszféra, mikrometeorit, kozmikus sugárzás, naptevékenység, Halley-üstökös, kutatásukkal kapcsolatban több magyar program és műszer vett részt. A hazai műholdmegfigyelő állomások (Miskolc, Baja, Szombathely, Budapest) és egyéb műholdas intézmények (Penc, Taliándörögd) alapítása, története, tevékenysége olvasható.
102 színes és 10 nem-színes kép illusztrálja az apróbetűs szakmai könyvet. Az első magyar űrhajós repülésének legapróbb részletei is ismertetésre kerülnek. Így kiderül, hogy a Szojuz-36-tal nemcsak Farkas Bertalan hanem még egy magyar: a Tévé Maci is űrrepült.
