256. Gazda István szerk.: Einstein és a magyarok
{mosimage}
Kapható a könyvesboltokban, jegyzetboltokban, megvásárolható a Magiszter Könyvesboltban (Budapest, V. ker. Városház u. 1.).
Nagy mű a relativitáselmélet, de eléggé érthetetlen! Nagy mű ez a könyv, de jól érthető! Olvasmányos, érdekes, változatos! Ha nem is egy lányregény, de a szaktudományos munkák kategóriájában meglepően élvezetes olvasmány! Einstein és a magyarok? Hiszen ő sosem járt hazánkban! De a neve, az elméletei, a világnézete, a vele történtek: igen! 1905 és 1945 között könyvek, folyóiratok, sőt a napilapok, de még a bulvárlapok is foglalkoztak vele. Ezen cikkek, tanulmányok, ismertetések, riportok, versek, elmélkedések gyűjteményét adja át a könyv. Így látták Einstein(világát) a magyarok!
Kezdődik a kötet a speciális, majd az általános relativitáselmélet első híreivel, ismertetéseivel. Örvendeznek is, támadják is honfitársaink. Néhány természettudósunk hitetlenkedik, egyes csillagászaink cáfolni próbálják. Néhány név: Zemplén Győző, Mikola Sándor, Palatin Gergely, Eötvös Loránd, Olasz Péter, Hoitsy Pál, Wodetzky József, Sztrokay Kálmán, Götz Irén, Beke Manó. Itt sorakoznak a kötet leginkább csillagászati írásai (valamennyi tétel a Csimabi-ba kerül): minden teljes napfogyatkozáskor mérik a fény elhajlását, és a nagyközönség izgatottan tárgyalja az 1,75 ívmásodperctől való eltérés okát, a világegyetem tágulását, a nem-euklideszi geometriák rejtelmeit.
Következnek Einstein könyvei a relativitáselméletről, és az új fizikáról, melyeket magyarra fordítva adnak ki 1920-tól. Tekintettel az elméletre: népszerűsítő könyvek garmadája is megjelenik. Sok könyv ismerteti szemléletesen a nehéz fizikai és csillagászati kérdéseket. Némelyik túlzott leegyszerűsítései vagy tévedéseivel kerül a viták kereszttüzébe.
Párhuzamosan a filozófusaink, bölcsészeink is olvassák Einsteint, és cikkeikben értelmezik, ismertetik, elemzik. Hatvani Pál, Bibó István, Ortvay Rudolf, M. Pogány Béla, Trikál József, Sándor Pál és még vagy ötven (ma már alig ismert) név.
A magyar irodalom nagyjai következnek! Akik csak 1920-1940-ig éltek és írtak vagy olvastak: Einsteint is olvasták! Juhász Gyula, Babits Mihály, Gellért Oszkár, Komjáthy Aladár, Schöpflin Aladár, Karinthy Frigyes, Illés Endre, Márai Sándor, Nagy Lajos, József Attila, Harsányi Zsolt, Németh László, Fejtő Ferenc olvasta, és lelkesen írt is a relativitáselméletről, és most írásaik, íme itt olvashatók!
A magyar közélet mindenről értesült Einsteinnel kapcsolatban, ami csak történt vele Németországban, Palesztinában, Japánban, Franciaországban. Kellemetlen dolgok is: a természettudományba egyre inkább a napi politika keveredik. Albert is politizál persze, világnézeti, vallási kérdésekben nyilvánít véleményt. Már azt hisszük, hogy Amerikába érve elszakad tőlünk és megnyugszik: ám ott meg ilyen baráti társaságba kerül: Szilárd Leó, Gábor Dénes, Kármán Tódor, Wigner Jenő, Teller Ede, stb. Az atombomba születésénél szorgoskodnak (ha néha Einstein kiment: beszélhettek végre magyarul is!), de bevetésének felelősségét is látják.
Végül újra: magyarországi cikkek, hírek, sztorik, glosszák, karcolatok, kabarétréfák a relativitáselméletről. Magyar riporterek faggatják Einsteint, a leányát, a feleségét (utóbbi persze egyáltalán nem érti férje elméleteit!
Ötszáz eredeti forrás olvasható itt, ezeket hosszú évek kutatómunkájával kereste meg, szerkesztette szöveggé, csoportosította, jegyzetekkel látta el Gazda István tudománytörténész. Az ő életművének is jelentékeny része ez a könyv!
