A májusi égbolt
A tőlünk már messze járó Mars apró korongja (5-6 ívmásodperc), májusban szép csillagkörnyezetbe érkezik. A hónap elején a Gemini (Ikrek), majd a Cancer (Rák) csillagképben lesz látható és május 20-25 között átvonul majd a Praesere (M44) nyílthalmaz csillagai között. Mindezt sajnos csak holdfénymentes vidéki égen lehet megcsodálni, ahol Mars feltűnő vöröses színével kiemelkedik, Jászol, vagy Méhkas névvel illetett csillaghalmazból. A Jupiter bolygó Sagittarius (Nyilas) csillagképben látható. Éjfélkor kel, így az éjszaka második felében látható a Délkeleti égbolt alján. Feltűnően nyugodt fényével (–2,4 magnitúdó, átmérője 43 ívmásodperc) szép látványt nyújt a sűrű Tejút-mezők előterében. Másik óriásbolygónk a Szaturnusz, a Leo (Oroszlán) csillagképben tartózkodik és érdekes párost képez a Leo Regulus nevű főcsillagával Az éjszaka első felében magasan a horizont felett látható és éjfél után nyugszik. (fényessége 0,6 magnitúdó: m, átmérője 18 ívmásodperc). A Szaturnusz bolygót érdemes kisebb csillagászati távcsővel megfigyelni, ugyanis 2009. második felében egyre kevesebbet láthatunk annak látványos gyűrűjéből, ami szeptemberben teljesen eltűnik és csak pár hét után bukkan elő ismét. Ez az eltűnés kereken 15 évenként ismétlődik, amikor pont éléről látunk a gyűrűre és ilyenkor még óriás távcsövekkel is bajos a megfigyelése. Szabad szemmel nem látható bolygóink az Uránusz és a Neptunusz hajnalban kelnek és az Aquarius (Vízöntő), meg a Capricornus (Bak) csillagképben találhatók.
Romhányi Attila