Az őszi égbolt szépsége
Különös látványban lehet
részünk, ha a megfigyeléshez egy körpanorámás helyszínt választunk és magunkkal
viszünk egy kisebb csillagtérképet, no, meg egy zseblámpát. Keressük meg előbb
a Göncölszekeret (Nagy Medve csillagkép), ami 20 óra körül pont az északi
horizont felett „hasal”. Vegyük, a két hátsó kereke közötti távolság ötszörösét
és akkor a halványabb csillagok között rábukkanunk a kiemelkedő Sarkcsillagra
(Polaris). Most igen érdekes égi helyzetet láthatunk, hiszen ha az északi
irányt a Sarkcsillagon túl is meghosszabbítjuk, akkor gyakorlatilag kettészeljük
a derengő Tejút sávját, amikor is balra, délnyugat felé esik annak nyári ága,
ugyanakkor keletre tekintve a téli ágát követhetjük. Ekkor már a délkeleti
égalján szabad szemmel is könnyen felfedezhető a fátyolos fényű Fiastyúk
csillaghalmaza (görög mondabeli Pleiadok és lányai), amelynek 6-7 tagja távcső
nélkül is kivehető.
Vidéki
égbolt alatt szabad szemmel csupán két galaxis azonosítható, de gyakorlat
nélkül, csak Tejútrendszerünk testvér-galaxisa, az Androméda csillagképben
található Androméda csillagváros észlelhető. Ezt a halvány ködösséget
csillagtérképeken – Charles Messier francia üstökösvadász (1734)
katalógusszámával – M31-ként jelölik. Az Androméda csillagváros, a galaxisok
Lokális rendszerének egyik hatalmas tagja és az a tény, hogy távcső nélkül még
a város pereméről is megpillantható annak köszönhető, hogy „viszonylag közel”,
2,5 millió fényévre található objektum.
{mosimage}
Felfedezéséhez már fontos az említett
csillagtérkép. Délkeleten magasan jár a Pegazus – négyszöge – csillagkép,
amelytől keletebbre és annak szomszédságában rábukkanunk az Androméda
csillagláncára. Ez a különös lánc a Pegasus bal felső csillagától (Alpheratz)
indul, amelyet gyakrabban Sirrah néven említenek és e kis keveredés érdekessége
abban rejlik, hogy e név magyar jelentése: „Androméda köldöke”. Szóval, haladjunk
tovább a mondabeli etiópiai hercegnő altestét képező csillaglánc béta
csillagáig (Mirrach: kötény) és akkor a kissé felette (északabbra) található mű
jelű csillag közelében rábukkanunk a keresett galaxis-óriásra. Az M 31 jelű galaxisnak, – hasonlóan a
Tejútrendszerünket kísérő kis és nagy Magellán felhőkhöz két kísérő galaxisa van, amelyek jelölése
M32 és M110. Az Androméda galaxis az Univerzum egészével ellentétben nem
távolodik tőlünk, hanem mintegy 300 km/sec sebességgel közeledik felénk és a
számítások szerint valószínű, hogy évmilliárdok múlva egy hatalmas
csillagvárossá egyesülünk, amely kataklizma hatása az emberre nézve még kiszámíthatatlan.
