Csillagászat – csillagjóslás

A csillagászat – mint tudomány – kialakulását, elsőként az Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína síkságain élt földművelő népek leletei igazolják és ezt a megfigyelő tevékenységet, a naptárkészítés tette szükségessé. A földműveléssel kapcsolatban fontossá vált a Nap, a Hold és a csillagok járásának megfigyelése, ugyanakkor kiemelt fontossággal bírt a holdhónapok, és az év meghatározása. A naptárkészítés főként a papság feladata lett, ők határozták meg a folyók áradásának, a vetésnek, az aratásnak az időpontjait, és munkájuk közben lassan egy új irányzat is született az asztrológia, a csillagjóslás babonája. Az évezredek alatt feljegyzett észlelések eredményeként, a csillagászat, (asztronómia) mindig együtt járt az emberek ismeretlentől való félelméből fakadó babonával, amit egyes jósok kihasználtak, és másokat megtévesztettek.
Az asztrológia, a csillagoknak és a bolygóknak a földi életre gyakorolt közvetlen hatására összpontosít, míg az asztronómia a tudományos igényű megfigyelésekre épül. Az egyetlen haszna a csillagjóslásnak az volt, hogy a bolygók (planéták) felé irányította a figyelmet, így sok adattal gazdagodtunk.
A tudományos csillagászat a görögöknél indult fejlődésnek, ahol mellékes volt az asztrológia, mert tanaikban a geometriai törvényeké volt a főszerep. Igaz, hogy őket is megtévesztették a bolygók hurokpályái, de később sorra születtek a nagy gondolkodók korszakalkotó felfedezései. A XIV-XV. század a nagy felfedezések ideje, és egyben a természettudományok felemelkedése, amikor lassan visszaszorult a csillagjóslás. E korszakban kiemelkedő elmék születtek, Kopernikusz, Giordano Bruno, Galilei, majd Kepler, a bolygómozgások törvényeinek megalkotója és az 1600-as évek lángelméje, Isac Newton. A XVII. században az európai tudományos forradalomnak köszönhetően különválasztották a csillagászat (asztronómia) fogalmát az asztrológiától.
A további fejlődést, már több oldalon is nehéz lenne részletezni, ezért visszatérek a mára, amikor tejútrendszerünkben a Naphoz hasonló csillagok bolygóit kutatják, (Exobolygók) és a felfedezett új Naprendszerekben az élet lehetősége után nyomoznak, (Exobiológia) ezzel szemben sokan a jóslatokból eredően még ma is rettegnek az olyan ártatlan jelenségektől, mint például a bolygóegyüttállások.
Hazánkban a szakcsillagászokat és az amatőröket összefogó Magyar Csillagászati Egyesület a helyi csoportjaival, közöttük a dunaújvárosi csoporttal nem tagadja a Földön kívüliek létét, hiszen eddig csak elenyésző részét ismertük meg a Világegyetemnek, de elítéli a megalapozatlan és rémhíreket keltő csillagjóslást és az emberek megtévesztését. A csillagászok, több ezer amatőrtársukkal, az eget kémlelve még nem láttak UFÓT, annak ellenére, hogy megszámlálhatatlan vidéki éjszakát töltenek a szabadban – sokszor magányosan – és a felvillanó, elmozduló fénypontok láttán nem a sejtelmes látomásokat, hanem a jelenségek magyarázatát keresik.

Ajánljuk...