Nagyszabású űrprogram

{mosimage}


2004. 01. 14-én Bush elnök meglátogatta a NASA-t, és beszédében ismertette a szervezet feladatait és távlati célkitűzéseit. A nagyszabású űrprogram tartalmazza, hogy a Columbia katasztrófájának kivizsgálása és a hibák elhárítása után legkésőbb 2005 elején ismét üzembe kell helyezni az űrrepülőgépeket, amelyek kiemelt feladata, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS, International Space Station) az évtized végére elkészüljön. Amint befejeződik a napelemtábláival közel két futballpálya méretű ISS építése, az űrrepülőgépeket kivonják a forgalomból és felváltják őket a jelenleg kísérletezés alatt álló, egy főhajtóművel felszerelt biztonságosabb és gazdaságosabb űrrepülőgépek. A későbbiekben az ISS segítségével azt akarják vizsgálni, hogy a világűr hosszútávon mennyire befolyásolja a legénység egészségét és munkabírását.
A következő tervek már a holdkutatás fejlesztéséről és a Naprendszer távolabbi égitestjeinek kutatásáról szólnak. Nagyszámú szondát fognak küldeni égi kísérőnkre és az eredmények alapján 2008-ra felkészülnek az emberes holdutazásra, végül 2015-2020 között ismét ember lép a Hold felszínére. Számos űrhajó terhének Holdra juttatásával elkezdődik az emberlakta holdbázisok kialakítása, ahol a földi gravitáció hatodrésze mellett sokkal könnyebbé és olcsóbbá válik a távoli bolygók meghódítására tervezett szondák indítása. Mialatt a NASA tervein dolgoztak, az Európai Űrügynökség (ESA) elindította ionhajtású – napenergiával működő – szondáját, ami 13 hónap után 2004. november 15-én holdkörüli pályára állt és elkezdte a holdfelszín feltérképezését.
Az újabbnál újabb kutatásokat egyrészről az ösztönös emberi kíváncsiság motiválja, amelynek hátterében sajnos akkor is lesben áll a versengés és a haszonszerzés gondolata, ha éppen az ellenkezőjét állítják.



Forrásanyag:
Természettudományi Közlöny 135. évf. 9. füzet
BOTH ELŐD: “Utazás, nem verseny…” 

Ajánljuk...